Az e havi Aranysasban volt egy igen érdekes felsorolás a kínai légierő jelenlegi harci repülőgép-állományáról. Hát... van nekik bőven, bár egy kicsit még többre tippeltem volna.
A MiG-21-esen alapuló J-7 típusból 616 db áll handrendben. A gép már nem tekinthető korszerűnek, de ekkora mennyiség mindenképpen komoly erőt jelent.
216 példány áll szolgálatban a kb. fél generációval modernebbnek tekinthető, a MiG-21 jelentős áttervezésével létrejött J-8 típusból.
A teljesen korszerű, negyedik generációs J-10-es típus mennyisége jelenleg 222 db - ez folyamatosan növekszik, a gép gyártása intenzíven folyik. Gyakorlatilag elismert tény, hogy a típus a végül gyártásba nem került, izraeli Lavi vadászgép tervei alapján készült.
A J-10-es mellett, a fő erőt jelenleg egyértelműen a Szu-27-es család különböző változatai jelentik, köztük legnagyobb mennyiségben a már kínai gyártású J-11-es; ebből egy igencsak impresszív, 412 darabos flotta áll szolgálatban - és ez a szám is folyamatosan növekszik.
Eddig a vadászgépek. Ezekhez jönnek még a csapásmérők.
144 darab repül még a régi Q-5 típusból; ezek ugyan még a MiG-19-esre alapuló konstrukciók, de mivel irányított levegő-föld fegyverzet bevetésére is alkalmassá tették őket, ezért számottevő harcértéket képviselnek.
Ugyanebben a feladatkörben szolgál a sokkal modernebb JH-7-es típus; ebből 194 példány üzemel.
És végül, de nem utolsó sorban: 110 db áll hadrendben a Tu-16-oson alapuló H-6 típusú közepes bombázóból, amely bár közel 60 éves konstrukció, de mint azt a B-52 és a Tu-95 példája is mutatja, ennek ebben a kategóriában nincs akkora jelentősége.