Na itt vagyok megen. Folytatás következik.
Szóval hazaértem csalódottan, beijedve, egy olyan erősítővel, aminek nincs mélye, van viszont iszonyú alapzaja, és mind a gyújtás, mind a generátorzaj hallható, pedig ott, ahol az RCA-k mennek a közelben nincs semmiféle elektromos kábel…. Persze ha hangosra vettem, eltűnt az alapzaj, de 1-es, hangerőn még jól lehetett hallani, kettesen már alig. Na de ki akar állandóan üvöltetve zenét hallgatni…?
Hát most mi a jó anyámat kezdjek ezzel…? Néha bekapcsoltam, aztán mindig kikapcsoltam, mert féltem, hogy valami esetleg bepukizik, mert félrekötöttem Akkora alapzaja volt.
Ja, még egy adalék: szerencsétlen GTO-m úgy volt beállítva, hogy kábé 17-18-as hangerőnél már elkezdte kenni a zenét, asszem talán írtam is róla itt pár nappal ezelőtt. De azér nem szólt rosszul, ahogy hangosítottam, kicsit beleerősített a basszusba, jóízű zenéje volt.
Aztán ahogy egyszer bekapcsoltam, csak hármasig hangosítottam fel. Akkor feltűnt valami. Nevezetesen az, hogy az alapzaj eltűnt, a zene kristálytiszta ugyan, de…..
…de olyan hangos, mint a GTO-nál olyan 7-es-8-as hangerőn volt. Mondom mi a szösz. Nézzük csak meg. Minden leteker
nullára. Lássuk. Fejet felhangosítom, alig hallani zenét. Na akkor induljunk innen el. Szett full range-en (legyen már valami mélye), láda vágva olyan 40-50 Hz-en.
Adtam neki egy olyan 20-25%-ot, beültem, és……… fordult velem egyet a világ. Anyám, mondom ez
szól!!! Nézegetem, hol állhat fülre a bemeneti érzékenység, meg mondom lássuk hol kezd torzítani szegény kis DSK.
Tekerem. 10 – semmi. 12 – semmi. 15 – semmi. Hallom, hogy kicsit érzékenyebb lehet, mert az adott hangerőkön kicsit hangosabban szól, mint a GTO-val szólt. Ott volt kapcsolva HPF, kb 50-70 Hz környékén vágtam, de lehet, hogy még följebb, nem volt beskálázva.
Gondolok egy merészet, föltekerem 18-ig, ez volt a GTO-n a hallgathatóság határa, ez már szinte csak vadállatkodásra volt alkalmas, hogy a tükrök táncoljanak, 16-tól már nem nagyon volt színpadkép.
Nyelek egy nagyot, 18……….. és semmi. Vazzeg, mivan? Ülök a hangorkánban, bámulok bambán magam elé, aztán lassan elkezdek vigyorogni. Aztán egyre szélesebben vigyorgok. Hogy miket mondtam, azt ide fölösleges leírni, úgyis kicsillagozza a rendszer.
Aztán fölétoltam a képzeletbeli határnak. 19……stabil. 20….még mindig atomstabil. 21….még mindig. Hol van ennek a határa…..? Aztán 22-nél zedtem hallani, hogy a DSK-nak kezd elege lenni a nyúzásból, akkor vettem vissza.
Ja, természetesen
ekkor sem torzított, csak azt kezdtem hallani, hogy az erősítő úgy rángatja a hangszóró membránját, mint valami rongydarabot. Mint Floki a lábtörlőt. Brutális volt. A teljes frekvenciatartományt ráengedve az első szettre jóval magasabban kezdett a
szett elfáradni, mint a GTO-val HPF-en. Eszméletlen.
Nézzük akkor a mélyet. Mint említettem, a GTO-nál ha hangosítottam, kicsit beleerősített, belehúzott. Tetszett a hangja, dögös volt, ha felhangosítottam.
Itt nem ez a helyzet. Az van, hogy mi is van? Beköltözött egy zárt láda a csomagtartóba? Nem, dehogyis. Csak azt lehet hallani, hogy úgy fogja a membránt az erősítő, amit a GTO-nál soha, semmilyen hangerőn nem hallottam még. Áll, mint a gerely. Aztán rázendít, aztán megint áll.
De miközben szól, aközben is kontrollált marad, nem kezd el ész nélkül ugrálni, emiatt sokkal „gyengébbnek” tűnik. Az első reakciója az embernek az, hogy „mi van ezzel?”. Aztán odafigyel, és meghallja, hogy első hallásra határtalannak tűnő energia szabadul rá a szubra is (hídban van).
És a végeredmény? A hitetlenség. Meddig még? Meddig bírja? Még ezt is? Hangosítok. Vajon még
ezt is? De ezt már biztos nem…… és de.
Az etalon-rendszerben hallottam hasonlót, abból van ebben egy kiskanálnyi. Hogy hangos, de nem ordít. Hogy nem tudod, hol a határa, de mégis kíváncsi vagy.
Hát én nem tudom, hol a határa. De ezzel a szettel, ami most bent van, nem is fogom megtudni. Eddig azt hittem, elértem a teljesítőképessége határát. Pedig az nem a szetté volt, hanem a GTO-é. Ez az erősítő úgy megzavargássza, mint Singer a találmányát, végül szegény szett membránja egyszerűen nem bírja a megpróbáltatást, és elkezd kelepelni (nem krepegni!), az erősítő meg röhög az egészen. Brutális.
Akitől vettem, azt mondta, hogy a 16-os GTi-t azért nem hajtaná ki rendesen, csak oldalanként hídba kötve (úgy mondjuk azt is repíti), viszont tegnap magmutattam olyannak, aki hallott már ilyet, az azt mondta, hogy a 13-ast már bőven.
A magasak megcsendesedtek, pontosabban megérkezett alájuk a középtartomány. A mélyek mint mondtam, első hallásra gyengébbnek tűnnek (pont ugyanannyi van adva a szettnek és a szubnak), pedig csak egyszerűen lineárisan és iszonyú kontrolláltan érkeznek.
Nem tudom, hol a határa ennek az erősítőnek. Még a régi tápkábel (8 AWG) van bent, úgyhogy nem merem tartósan terhelni, nehogy leolvadjon valami. Muszáj lesz tápkábelt cserélni, ennek nem jó akármi. De könnyen lehet, hogy el kell gondolkodni egy Optima, vagy Marathon akksin.
A legnehezebb lesz a mélyet belőni. Nem tudom sokszor eldönteni, hogy a mély most akkor torzan szól. Először mindig azt hiszem, hogy igen, aztán jobban odafülelve mindig rájövök, hogy nem, csak teljesen másként zenél a rendszer, mint eddig. Az együttesek nem koncert végi rájátszásban vannak, hanem pihenten kezdenek.
Hallgatta a vájtfülű barátom, és úgy örült neki, hogy háromszor gratulált, hogy na végre, ez már igen. A GTO se volt rossz, de ez egy más világ. A hangszórók meg újra be kell, hogy járatódjanak, egész más zenét játszanak.
….és még egyáltalán nincs se elhelyezve, se rögzítve, se normálisan betápolva, se beállítva, csak be van okádva hátra amúgy próbaképpen. Vadállat.
Szavazás
