A sztori a "Hogyan csináljunk kasszasikert" című könyv alapján készült...
Nemtom, én egy ideje túlléptem azon, hogy ezt automatikusan hátránynak tekintsem, sőt kezdek hajlamos lenni rá, hogy bizonyos fokú sznobizmust lássak abban, ha valaki az ilyesmin következetesen megakad
... Ez nekem kezd kb. olyan lenni, mint a fotózás esetében a naplementés képek kötelező fikázása
... Kiszámítható mese? Ám legyen; ér az életben épp elég kiszámíthatatlan, ámde valóságos stressz
... Hadd tudjam előre, hogy legalább a moziban majd a jó győz, hadd drukkoljak neki önfeledten, naiv örömmel
Félre ne értsetek, ha egy film IQ 80-as hülye szintjén kezel, azt én is utálom (lásd 2012)
... De ettől még a fentiek érvényesek. Biztos öregszem vagy mi, bár annak elvileg az ilyesmire fordított hatással kéne lennie - na sebaj, ez van
A fentieket egyikőtök se vegye személyre szóló kritikának, mert nem annak szántam
