Emlékszem, anno, amikor megvolt a mienk (ugyanilyen volt, mint a cikkben, csak fehér és 1995.12. havi) és jártuk a román határt gázolajért, mindig az volt a mérce a gázolajnál, hogy füstöl-e az autó tőle, mert hiába futott már akkoriban is bőven 300.000km felett, nem volt füstölős a motorja (szélsőséges esetekben, amikor 3500 fölé lendült a fordulatszámmérő, akkor nyomott egy kicsit, de az meg természetes volt). SOha nem volt rajta semmiféle tuning és valóban 5 liter volt az átlagfogyazstása, független attól, hogy merre mentünk. Ha klímáztunk, akkor 5,3 és kész. 1800km-t mentünk egy tank gázolajjal, mert a varinatnak a műanyag tankja levegőztetővel 98 literes. 70-et belenyomsz normálisan, majd egy billenőpöcköt kitartva még 28-at.
Igaz, amit a futóművéről is ír a cikk: semmi extra, kényelmes, billenős, hajó, de mégis jó az útfekvése. Akkoriban, az autó 5-6 éves korában, amikor hozzánk került, egyetlen korróziós hely volt, a bal hátsó ajtó egyik sarka, de ez szerintem volt sérülve, azért korrodált. A többi része egészséges volt.
A váltója is kellemes volt. Hosszú úton járt a joystick-méretű kar, de jó váltási érzettel. Érdekessége volt, hogy a 4.-5. fokozat között nem kellett a hagyományos előre-jobbra-előre mozdulatot követni, elég volt a jobbra-előre és ott volt az 5.
A fényszórója katasztrófa. Olyan volt a malacorrúnak is, annál ez egy hajszálnyit jobb csak, de 100-as izzót használtunk, az már világított úgy, hogy lehetett látni.
A gond az, hogy ez az egyébként jól összeszerelt autó mára már egy vén csotrogánnyá öregedett. Számomra gyakorlatilag nem létezik olyan egyed, amit megvennék. Eljárt felette az idő.
Szavazás
