Mi is hitelre vettük az autót, igaz, alaposan utánaszámolva hosszú távra is, hogy tartható legyen, és még így is használt autó lett (igaz, márkakereskedésből egy visszavitt, 23e km-rel, szinte még bejáratós :-D). Kollégáim akkor csak kinevettek, hogy miért ragaszkodom az euró-hitelhez, amikor a CHF annyival kedvezőbb, de nekem az gyanúsan túl jó volt. Áldom most a megérzésem, a törlesztőim azóta csökkentek, nem nőttek.
Én egyáltalán nem ítélem el sem azokat, akik hitelt vesznek fel autóra, sem azokat, akik spórolnak és vesznek egy 8 éves járgányt. Kinek mi a prioritás. Azokat ítélem el, akik meggondolatlanul teszik bármelyiket :-)
Nálunk elég egyszerű volt a képlet, lévén semmit nem értek az autókhoz, és irtózatos pechem van mindig a nem garanciás műszaki eszközökkel, ezért az alap feltétel az volt, hogy vagy új autó, vagy olyan használt, amin még minimum 1 év gari van. Alapból abból indultunk ki, hogy egy nagy táblázatban összefoglaltuk a következő év várható bevételeit (pesszimistán) és kiadásait (erősen fogott itt a toll, és ide már beleszámoltuk a fenntartási költségeket is, hónapokra leoszva, pl. éves kötelező szervíz, garancia-hosszabbítás, biztosítások), és kijött, hogy mi az a maximális havi összeg, ami biztosan nem okoz gondot. Ebből még levettünk 20%-ot árfolyam-ingadozás és extra kiadások címszóval, majd beszoroztuk 60-nal (max 5 évet mondunk ki, ameddig hajlandóak vagyunk fizetni). Ehhez hozzáadtuk a rendelkezésre álló megtakarítást, és kijött egy összeg.
Ennek birtokában láttunk neki keresni, persze sok opció nem volt, lévén én nem adtam abból, hogy japán autó legyen, feleségem meg nem engedett az ötajtós kivitelből a babakocsi miatt :-) Második éve használjuk már így az Aurist, a számításaink állják a helyüket, és nem bántuk meg, egyetlen egyszer sem. Persze néha feljön, hogy mi mindenre tudnánk használni azt a havi törlesztőt, de egyszer sem úgy, hogy "kár volt így csinálni".