A féktiszítóval az a gond, hogy iszonyat illékony. Tehát, ha fel is old valamit, amire rámész ronggyal addig rászárad újra. Tapasztalat. Szóval jó lehet, de kell a mennyiség.
A levételeket azért érdemes elkerülni, mert ilyen helyeken tömítő pasztákat nem célszerű használni. A másik alternatíva meg a gyári, ami hááát, elég drága.
Mint már említettem ezek a fém tömítések nagyon remekek, de isten igazából csak egyszer. Egyszer deformálódik helyre és kész. Bár minden tömítésnek ez a lényege. Szóval, ha nem akar a ember feleslege plussz költséget, vagy plussz hibát, akkor meggondolja, hogy bontsa-e.
Egy példa: egy nagyon kedves haverom autóján hengerfejtömítés átégett a 2-3 henger közt.
A hengerfej levehető egy hengerfej tömítés cseréhez úgy is, hogy lebontja az ember a szívósornál, de akkor egy igényes szerelő új szívósor tömítést tesz vissza. De a hengerfej remeköl lejön egyben a szívósorral. Én anno így csináltam a 2E motort. Amit nem muszáj nem kell megbontani, mindig csak azt, ami szükséges. Ennek több oka van. Egyik, hogy semmi sem egyenértékű a gyári összeszerelésnél. A másik a felesleges pénzkidobás. Én úgy szoktam gondolkodni, hogy ami pénzt ilyen skótsággal megspórolok, azt arra fordítom, hogy a kritikus helyekre gyári cuccot veszek, ami valószínűsíti, hogy nem lesz gond vele, pontosan illeszkedik, stb...
