A mai napon részese lettünk egy lopásnak, pontosabban fogalmazva a Gyáli úti Metro parkolójában pakoltunk a csomagtartóba, és kb az alatt a 30-40 mp alatt egy tolvaj kinyitotta a hátsó ajtót és ellopta édesanyám pénztárcáját (összes közokirat, bankkártyák, nyugdíjas papírok, hűségkártyák, lakáskulcs, természetesen némi kp is, stb, stb) ami a pulcsija alatt hevert az ülésen (azt otthagyva).
A vicc az, hogy semmiféle ajtó nyitást vagy éppen csukást nem hallott egyikünk se, és mondom amíg pakoltunk a szatyrokba a nyitott csomagtérajtó takarta a hátsó szélvédőt (sedan). Gondolom kifigyelhetett minket a rohadék már a boltból kijövet, vagy akár azt a mozdulatot, hogy pénztárca + pulcsi be a hátsó ülésre (ahol édesanyám mindig is utazni szokott/szeret utazni).
Persze az örök tanúlság, hogy semmit se szabad őrízetlenül hagyni, még letakarva se, de úgy látszik a mai világban már az sem riaszt el egyeseket, hogy a kocsi hátuljánál, a hátsó üléstől max 1,5 m-re 2 személy is tartózkodik. Édesanyám csak annyit mondott a végén, hogy mintha egy kék overallos férfi ment volna el az autó mellett, de senki nem gyanakodott semmire.
Volt egy térfigyelő kamera 3 autóval tőlünk felszerelve kb 3m magasan, szóltunk a biztonságiaknak de a kamera természetesen a bejárati ajtó előtti árucikkekre volt rákfokuszálva, így természetesen nem látszik a felvételeken semmi a parkolóról. Végignyálaztuk az autó környékén, elmentünk a bokrokig, hátha az okiratokat kidobálták, visszamentünk a boltba még a bevásárló kocsit is megnéztük + az összes szatyrunkat, de sehol semmi.
Még onnan hívták a rendőrséget nekünk (megjegyezve, hogy nem az első eset volt), de ők azt mondták fáradjunk be személyesen.
Első út természetesen haza vezetett (elmentünk a bank előtt, de az persze zárva volt). Internetről telszám kikeres, azonnal letíltottuk a 2 bankkártyát és megnyugtattak, hogy még nem tudták használni őket.
Majd elmentünk a bolt szerinti illetékes kerületi kapitányságra, ahol gyakorlatilag annyit mondtak, hogy a sztori hihetetlen (vagyis, hogy a tolvaj nem bíbelődne az ajtó becsukásával illetve vitte volna a pulcsit is), és csak annyit tudtak tanácsolni, hogy majd az okmányirodán ne azt mondjuk, hogy ellopták az iratokat hanem csak azt, hogy elvesztek, mert így nem fognak visszairányítani minket a rendőrségre. Meg úgy se nagyon tudtak volna mit tenni, ismeretlen tettes, pláne a mai világban...
Szóval sos komplett zárcsere a lakáson is megvolt 2 órán belül, és hétfőtől kezdődhet az óriási tortúra az összes okirat beszerzésével.
A vicc az, hogy pont megjegyeztem még az eset előtt édesanyámnak, hogy itt legalább nem jönnek oda kéregetni a bevásárló kocsiból a 100 Ft-s érmét, ... hát most ennál jóval nagyobbat szakított az illető...
Azért írtam le, mert természetesen amíg nem történik meg az emberrel, addig nem veszi komolyan a dolgokat, de ez velünk történt, fényes nappal, az autó mögött állva.
