Nem találtam ennél jobb topicot a mai különös sztorinknak...
Tanulságos és egyben ijesztő. 
Történt, hogy családdal, nagybácsival és nagymamával elindultunk a szokásos délutáni sétánkra a városba. Útbaejtettük az egyik kedvelt minijátszóteret, ahol van egy nagyobb gyerekeknek való kötél-háló-piramis mászóka. A nagyobbik gyerek imád rajta garázdálkodni, hát megálltam vele, a többiek továbbmentek.
Volt a helyszínen pár kisgyermek, nagymama, anyuka. Ahogy telt, múlt az idő, minden felnőtt elkezdett elszállingózni a gyerekekkel együtt (ez kb 30-45 perccel az érkezésünket követően történt), amikor is azt vettem észre, hogy egy 2 év körüli kislány marad velünk a játszón. Szépen öltöztetett, jól táplált, egészségesnek tűnt, nagyon aranyosan és csendben eljátszadozott mellettünk. Na, itt kezdett valami nagyon furcsa érzés elfogni...
Néztem körbe, kerestem a felnőtt emberek között az anyukáját, vagy bárkit, aki esetleg a látóközelben lenne (figyelvén a gyermekre ugye...), de pár suhanc tini kivételével gyakorlatilag kiürült a tér (szépen parkosított közterület). Rövidesen visszaérkezett a családom is, mondom nekik, hogy ez a kislány itt egyedül van, mit tegyünk, nem voltam még hasonló helyzetben. Elkezdtük kedvesem kérdezgetni tőle az alapvető dolgokat: hogy hívnak? Hol az anyukád? Kivel jöttél? Itt laksz valamelyik nagy házban? Szomjas vagy? Stb... nem sokat tudtunk meg tőle (2 éves és az anyukájával lakik).
Közben érkezett még két kisebb család a játszóra, őket is megkérdeztem, nem-e ismerik a kislányt, nyilván nem volt a válasz. Ekkor már közel 1,5 órája voltunk a helyszínen. Oké, call 107. Elvégre, két gyermekes családapaként olyat mégsem teszek, hogy otthagyom a kicsit az autóktól 2-3 m-re játszani a kavicságyban...
Kapcsoltak pár perc múlva a helyi rendőrséghez. A diszpécsernek elmondtam, mi a helyzet, mit tehetnék ennél többet? Küldtek rendőrt. Kiderült, hogy ismerősöm a nyomozó, aki a helyszínre érkezett 10 percen belül. ELmondtam neki is, mi van, vakarta a fejét, hogy "a feladat adott".
Tett egy kört a parkban, és talált egy idős hölgyet a bokrok közötti homokozóban. Először csövesnek hitte (persze, csak távolról), de végül, csak közelebb ment hozzá.
A néniről kiderült, hogy a kislány nagymamája és súlyos cukorbetegségben szenved, ráadásul 65-70 év körüli, tehát, a cukorbetegség miatt bármikor rosszullét törhet rá. Most is így történt. Kb percekre lehetett az eszméletlen állapottól, már beszélni sem tudott érthetően. Feküdt egy homokozóban. Megtalálták a tárcájában a betegkártyáját, valamint a táskájában a kislánynak kiskardigán, pelenka, joghurt, ivóvíz, stb, innen valószínűsíthető volt, hogy a kislány hozzá tartozik. A mobilján a nyomozó máris kereste a hozzátartozókat, majd hívta véletlenszerűen. Ekkor már járőr kollégái és a mentők is úton voltak a helyszínre.
A mentők is pár percen belül a helyszínen voltak, hozzákezdtek a néni ellátásához. Közben befutott a kislány anyukája is, aki egyből magához vette a kicsit.
A néninek lecsepegtettek egy adag infúziót, majd végül természetesen beszállították a kórházba.
Az anyuka odadobott egy köszönömöt, ugyan, de az ég egy adta világon nem látszott rajta semmi izgalom, félelem, hála, amolyan SEMMI.
Felvetődött bennünk a kérdés, hogy vajon miért bíztak a szülők egy idős, súlyos betegségben szenvedő nagymamára egy 2 éves, beszélni, kommunikálni még erősen hiányosan tudó kisgyereket? Azt nem gondolom, hogy nem tudták, hogy a mama beteg...
A kiérkező egyik mentős megismerte a nénit, mert nemrég a néni lakására hívták őket pontosan ugyanilyen rosszullét miatt...
Mi történik, ha a kislány, aki egyébként egy tünemény volt, nem ilyen nyugodt, csendes gyerek, hanem pl. az én fiamhoz hasonló kíváncsi, rohangáló, izgő-mozgó? Pár méterre van onnan az úttest. Kirohan, elütik? Vagy csak elcsászkál?
Csak én gondolom, hogy ezek a szülők iszonyú felelőtlenek és a gyermeket veszélyeztető kockázatot vállaltak azzal, hogy rábízták a mamára? Nem vagyok hős, de mi van, ha ma éppen nem megyünk sétálni, esetleg pont nem arra megyünk? Vajon lett volna valaki éppen ott és akkor, amikor kell, hogy felfigyeljen az egyedül ott játszó kicsilányra?! Mi van, ha felmászik a kötélhálóra és leesik, megsérül? Mi van, ha jön egy idegen autó idegen alakokkal és elviszik?
Megvallom az őszintét, qrvára megrázott az eset! Ez is egy fajta sokk, pláne, hogy nekem is van családom, ezekre a dolgokra sokkal érzékenyebb vagyok/lettem.
Node, minden jó, ha vége jó, annak örülök, hogy a mama is még időben kapott segítséget, a kislánynak sem lett semmi baja. Jó érzéssel tölt el, hogy valami szerencse folytán éppen jókor voltunk jóhelyen.
De, azért kiba**ott tanulságos eset.
(hazaérve mindnyájan legurítottunk egy pálinkát, hogy lazuljunk kicsit)
