Egyébként meg érdekes a dolog, mert mindig jön/megy megnézni a kistesót, önmaga simogatja (persze a felügyeletünk mellett), meg amikor felvesszük mondja, hogy ő is megnézi, szóval itt nem látszik semmi, de pl. tegnap a feleségem elvitte a nagylányt a nagyszüleihez és amikor otthagyta állítólag olyan szomorú és csalódott fejet vágott, hogy csak na. Asszem tegnap pl. volt egy olyan beszólása is játék közben, hogy "szomorú vagyok....mit csináljak?)
Talán némileg gyenge az idegrendszere, időnként vannak durva dühkitörései/hisztijei; marha szar ilyeneket látni, hallani, tapasztalni. Nem akarom, hogy tizenévesen mély depressziós, szektába menekülős gyerek legyen belőle. Mostanában keveset is eszik (bár jó karban van) és rá van cuppanva az édességre (szerotonin forrás), amit előtte nem igazán lehetett beleimádkozni. Nem tudom mit kéne, illetve mit tudunk segíteni neki, a pozitív megerősítéseken kívül.
ps: thx whis!
