Ajaj! Vizsgázok. Hiányos a HSZ-em.
Oké. Rakjunk össze egy teljesen korrekt leírást. Ráférne már a szakmára, mert a za sok kókler, aki szakembernek nevezi magát, teljesen lezüllesztette ezt a szakmát. Hentesből lett látvány és dokumentáció tervező, Autószerelőből lett építési vállalkozó, stb. stb. A tisztességes mérnökember meg labdába se rúghat a kontárok olcsó munkájával szemben. (YBL + 25Év)
Fenét vizsgázol, csak arra gondoltam, hogy leírom azt, amit tapasztaltam ez alatt a kevés idő alatt, amióta a szakmában dolgozom.
(Amúgy én is YBL... csak Debrecenben)
Szóval, igen, lehet "beton" nélkül is minőségi burkolatot készíteni, de én azt mondom, hogy, ha nem is beton, de egy 10cm ckt réteg javasolt a térkő alá (gyalogosút, kerékpárút, udvari kocsibejáró). Ha megfigyeled, minden nagyobb munkához használják, mi is mindig raktunk alá. Nem drága, de a burkolat teherbírása miatt és az altalaj mozgásai miatt is ajánlott. Előbbi talán egyértelmű, utóbbinál azért fontos, mert a megbolygatott altalaj konszolidációja következtében deformálódik/-hat a pályaszerkezet (szerintem megfelelőnek gondolt alapos tömörítés ellenére is!, hiszen, a konszolidáció években mérhető természetes jelenség a víz és a terhelés hatása).
Emiatt csúnya és irányítatlan repedések jönnek létre. A ckt réteg, mivel ún. sovány beton, sok, apró repedéssel követi ezeket a mozgásokat, ezáltal a felső réteg is esztétikusabb marad, még, ha kissé be is hullámosodik. (Ezt használják az útépítéseken is, bár azt gondolhatnánk, hogy a BETON alap jobb lenne... nos, ez nem igaz...)
Ha megnézzük, manapság az összes kerékpárutat ckt alapra építik 2 réteg melegaszfalt burkolattal, pedig ott aligha jelenik meg jelentős teher. Egyszerűen így stabilabb és időtállóbb az egész szerkezet. Persze, a szegélyt is végig meg kell építeni hozzá. (a szegélyköveket már rendes minőségű betonba ágyazzák)
Ha beton nélkül térkövezik az ember, akkor, ahogy írtad is, az előkészítés a legfontosabb fázis. Aranyszabály, hogy
minél lejjebb van egy réteg, amit elkészítünk, annál olcsóbb azt rendesen megcsinálni... és fordítva is igaz, minél feljebb haladunk a szerkezetben, annál költségesebb. A megfelelő vízelvezetést már a földműn meg kell oldani, ezután, ezzel párhuzamos elhelyezéssel jöhet a többi réteg.
Oldpiet írta a gazosodás problémáját. Nagyon egyszerű erre a megoldás: a burkolat építésekor, a földmű "legyalult", sima, kő- és gyökérmentesítését követően teljes szélességben le kell teríteni két oldalon hőkezelt,
nem szőtt geotextíliát, ami legalább 250-300 g/m2 területi sűrűségű. Erre mehet a töltésanyag, ha van még, akkor a fagyvédő réteg, az ágyazó és a burkolat. Ha egymás mellé szükséges több sávban a textília terítése, mert széles a burkolni kívánt terület, akkor az egyes geotextília sávokat kb 30-40cm átfedéssel kell egymás mellé helyezni.
Ha ennél vékonyabb anyagot terít le az ember, azon át fog nőni a gaz, ha vastagabbat, az meg felesleges költség.
Amennyiben szükséges a gyenge altalaj miatt teherbírást növelni, úgy célszerű
szőtt geotextíliát (alacsony nyúlás: 25-30%, nagyobb szakítószilárdság: 20-100kN/m2) teríteni, mert ez már teherbíró is, szemben a nem szőttel (magas nyúlás: 60-70%, alacsonyabb szakítószilárdság: 8-20kN/m2).
Arra vigyázni kell, hogy ha szőtt geót használunk, akkor erre nem szabad hegyes szemcsékkel rendelkező töltésanyagot helyezni, mert a kis nyúlás miatt átszakítja azt és tönkremegy. Ekkor, sima HK (homokos kavics) javasolt töltésnek. Leegyszerűsített sematikus ábrán íme a rétegrend:
TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT - burkolat
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ - ágyazó anyag
oooooooooooooooooooooooo - fagyvédő réteg
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOO - töltés anyag
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - geotextília
//////////////////////////////////////// - altalaj/földmű
A
nemszőtt geotextília azért is célszerű, mert
szűrő, elválasztó szerepet tölt be: meggátolja az egyes rétegek elkeveredését (nem jönnek létre vízzsákok, amik helyi teherbírás romlást okoz), illetve, ha elkészítettük a földmű megfelelő esését, akkor a geotextília kivezeti a burkolat alól a vizet a megadott esés irányában. Fajlagos költsége a teljes szerkezet megépítése tekintetében alacsony, ellenben, jelentősen meghosszabbítja a szerkezet élettartamát.
Nemcsak a beton alap nélküli szerkezetekben ajánlott ezt használni, hanem a beton alappal rendelkezőnél is, hiszen a földmű minkét megoldásnál adott, a vízelvezetés, mint probléma szintén.
Továbbá, jól írtad azt is, hogy a burkolat fugázását sem mindegy, mivel végezzük, mert, hiába van jó alapja a burkolatunknak, ha a rossz ágyazó-, vagy fugázó anyag miatt a térkő téglák billegnek...
A vízelvezető csatorna kialakítását már inkább az abszolút igényes megrendelők kérik csak, legalábbis, a telkeken lévő kocsibejáró burkoláshoz nem általános, hacsak a közeli épületek, vagy a kifejezetten rossz talajviszonyok nem indokolják, nem szokták kérni. Ehelyett a burkolatot egy kiválasztott irányba megdöntve építik meg, és ennyi a vízelvezetés (a burkolatról, utána elszikkad).
Tereken, utak közelében, vagy nagy felületen (több ezer m2), persze, más a helyzet, ott gondosan meg kell oldani a vízelvezetést, csapadékvíz csatorna hálózat segítségével, lehetőleg föld alatt.
Minden mással teljesen egyetértek, jó, hogy leírtad!