Családba, vagy ismerősök körébe kellett volna eladni. Ez lett volna az ideális, ahogy látom volt érzelmi kötődés is.
Aztán persze, aki pénzt ad érte az viszi, hiszen gondolom azért kellett elsősorban eladni. De végülis, aki megvette (-100ekm-rel) nagyon jól járt vele.
Egy pár évig akkor mindkettő megvolt, így lehet tapasztalat és összehasonlítás bőben a két modellről.
99-óta Avensisek vesznek körbe, a legelső egy szintén 0 km-es T22-es 2.0 benzines Sol volt, amivel sikerült bukfencezni egyet 2 évesen 32e km-nél. Őt követte a már sokat emlegetett ráncfelvarrt (ami tényleg jó lett volna, ha ismerős kezében marad - volt is egy fórumtárs, de túl sokáig várt, illetve felém egyáltalán nem jelezte a szándékát, így lecsúszott róla 2 nappal...
). Az érte kapott pénzre se igazán volt akkora nagy szükség, pláne így elherdálva, amit a nepper adott érte...
, ez az eladás melletti döntés benne van életem eddigi 5 legrosszabb döntései között...
Tél volt, nem volt szívem az utcán tartani, és egyre kevesebbet mentem már vele (ha pedig csak egy helyben áll az is sok tízezres tétel évente), szóval elkelt.
Használtként, de több hónapon keresztül volt alattam egy LSE kivitel is, később egy 98-as dízel Sol, majd egy 1.6-os Luna is, szóval motorilag és felszereltségileg szerintem az összes T22-eshez volt szerencsém, és természetesen mindegyik Sedan volt
.
Unokatestvéremet is megfertőztem, ő is egy boldog T22-es Ave tulaj, a 2003-as kifutó szériás kivitel egyikét hajtja évek óta problémamentesen.
T25-ösből csak ez az egy volt eddig, és remélem még sok-sok éven át meg is fog maradni, mert ugyebár gyakorlatilag eladhatatlan a 2.4-es benzines motor és Aut váltó kombó miatt...
Pedig ha tudnák az emberek mit is hagynak ki...
