Hadd próbáljam meg egy, végletekig leegyszerűsített, példával magyarázni a dolgot.
Felülsz a 18 sebességes binyódra és lendület nélkül, a legmagasabb fokozaton, nekimész egy enyhe emelkedőnek.
100 m után faja gyereknek érzed magad, 200 m után már nem is olyan király, 300-nál mintha le akarna szakadni a lábad.
Te vagy a motor és a teher, a váltó az ami, a váz a kaszni.
A térdeid terhelted túl, amikor csak arra figyeltél hogy a pedált kevesebbszer kelljen lenyomni.
Nem közvetlenül az olajfogyasztást növeled ha így vezetsz, hanem a motort és az egész erőátviteli rendszert terheled túl szükségtelenül.
Félrevezető összehasonlítani különböző (méretezésű és űrtartalmú) motorok terheléstűrését.
Egy állómotor akár több év folyamatos üzem után is korrekt állapotú (egyenletesen alacsony terhelés, optimalizált fordulatszám).
A 0W-20 olaj igen drága (10e/l) és kétlem hogy egy 450e km-es kocsiba érdemes versenyolajat tölteni ezen az áron.
Szétpörgetni meg mindent lehet.
Xanyi megválaszolta a lényeget.
A fenti bringás példát ezerszer hallottam már
... Kissé sarkított, és autók esetében csak egészen extrém használat (lásd: ha valaki full hülye és folyamatosan 1000-1200-as fordulatról gyorsít padlógázzal emelkedőn) esetén okozhat bármiféle károsodást; akkor is csak nagyon hosszú távon. Ez egy mélyen gyökerező masszív
tévhit, hogy az alacsony fordulaton "erőltetés" árt a motornak. A magas(abb) fordulatszám sokkal többet árt. Egy motor élettartama szempontjából a legjobb használat az, ha alapvetően minél alacsonyabb fordulaton használjuk, és emellé időnként kap némi tartós közepes fordulatot.
