Részlet egy körzeti megbízott hétvégi jelentésébõl
"Hétvégi pihenõnapom boldog relaxációjának közepén dudálás szakított el
kerti lazsálós székem és a söröm mellõl. A kapumban egy ci...
Szóval egy Gyõzike-féle mutálódott emberszerû parazitoid egyed állt egy
Sokrendbeli KRESZ szabálysértéssel, ami távolról egészen Lada-szerûnek tûnt.
Megdöbbenve a kapuhoz mentem, ahol a rétinéger azt kérdezte,
hogy: "Aztat monták, hogy maga itten a rendõr. Télleg?"
Rábólintottam, majd odasandítottam a gázóra tetején elhelyezett, nem rendeltetésszerûen
Használt labdaütõ sporteszközömre, hogy a fiaim nem vitték-e el játszani. (Ott volt.)
Az egyeden eközben kitört a fajtájára jellemzõ szófosás, amibõl a
következõket vettem le: Õ dinnye-árulásból, sok munkával tartja el Ali babát
(aki feleség), és a 40 fk. (fiatalkorú) rablót (akik a szaporulat).
Igaz õ néven nevezte õket, de ki bír ennyit megjegyezni? Ezen tevékenysége során
hangos szóval hirdeti az áruját, amelyre kicsiny falunkban kijött a házából
egy szteroid-terminátor küllemû ember, kalapban. Feltette egyedünknek az
általános kérdést:
"Mennyi a dinnye?" A Gangesz-export erre rávágta, hogy: "80 pííz" A kalapos
emberhegy erre felkapta a csomagtartóból a legnagyobb dinnyét, megveregette
a becsületes EU és HACP szabványok szerinti zöldség-adoptációs szakmanager
vállát, a kezébe nyomot 1, azaz egy darab fém 100 forintost, majd:
"A többi a tiéd, Gazsi!" felkiáltással lakásába hömpölygött. Egyedünk
meglepõdöttségében (nem szokta magyartól az ilyet) szólni sem bírt eleinte,
egészen elsápadt, mondhatni kávészínû lett, késõbb meg hiába kiabált, nem
jött ki senki, ezért kérdezõsködve haladt, hogy színem elé járuljon.
Ekkor én már nagyon röhögtem, de ugye a hivatástudat megkérdezte belõlem, hogy
mégis mit vár tõlem? Fizessem ki a fennmaradó hátralékos tõkét, vagy
statáriális alapon számoljak le a gaz dinnyerablóval? (Neki persze mindkettõ
verzió együtt kellett volna, de az ugye árukapcsolás, melyet a BTK büntetni
rendel némely esetekben.
Én ezt 'némely eset'-nek ítéltem meg.) Felvilágosítottam, hogy ez nem
bûncselekmény, nem szabálysértés, ez félreértésbõl eredeztethetõ
huncutkodás fennforgása, mivel õ mondta a dinnye / 80 Ft-ot az embernek,
akit én természetesen nem is ismerek, nem is ismerhetek, hiszen a szomszédom
és csak cirka 25 éve élünk egymás mellett. Finoman mindenféle árusítási
engedélyekkel, higiéniás ***okkal, számlákkal, és egyéb kóros APEH / TB
stb. tünetegyüttesekkel kapcsolatosan kezdtem érdeklõdni, amire õ
meglepõdött, hogy az meg minek, és kezdett afelé hajlani, hogy nem is akkora
érték az a dinnye!
Ezek után felbíztattam a derék kufárt, hogy menjen vissza a házhoz, ott
addig kiabáljon, amíg elõ nem kerül valaki, és annak mondja meg, hogy a
Kmb-s küldte a jussáért! A halmozottan hátrányos helyzetû
társadalom-szimbióta hálálkodva elporzott. Másnap eszembe jutott a dolog,
elmentem egy illetõhöz, aki talán a sógorom, de biztos, hogy a szomszédomban
lakik, bár ettõl akár a dinnyeelsajátító is lehetett.
Rákérdeztem, mi történt. Elmondta, hogy õneki 80 Ft-ot mondott a H.
Aladár-klón, annyit is fizetett. Ezzel õ a továbbiakban nem kívánt
foglalkozni, örült az akciós dinnyének. Falatozás közben ismét megzavarta
mélabús magányában a rikácsolás. Kiballagott, és miután azt hallotta a
melone-kupectõl, hogy én a jogos járandóságáért küldtem, leakasztott neki
két rettenetes nagy pofont, kétszer megrúgta, majd közölte vele, hogy itt a
jussa, de menjen vissza énhozzám, és mondja meg nekem, hogy vasárnap van,
fáradt, õ pihen, ennél jobban most nem veri meg, egyébként is én vagyok a
rendõr, verjem én. Ezek után megbeszéltük, hogy vajon milyen rajta kívül
álló okból nem jöhetett vissza hozzám a dinnyebróker, majd két fél szilva és
két üveg sör elfogyasztását követõen távoztam."