Alapvetõen szeretek repülni, két ezzel kapcsolatos negatív élményem van. Az egyik a legelsõ: IL-18-assal NDK-ba. Ez légcsavaros gép volt, és az a pechünk volt, hogy pont a rotor mellett kaptunk helyet, a következmény: iszonyú fülfájásom lett tõle. Ettõl függetlenül a további repülésektõl ez nem vette el a kedvemet.
A másik egy kicsit meglepõbb. Eddig hétszer repültem Európán kívülre. (Illetve 14-szer, mert vissza is jön az ember, és ha hónapok telnek el az oda-, és visszaút közt, akkor még a szubjektív érzet sem az, hogy a kettõ tk. egy.) Azt vettem észre, hogy minél többedik alkalommal volt ilyenben részem, annál hosszabbnak tûnt az utazás, annál hamarabb kezdtem az órámat nézegetni, fészkelõdni, és ebbõl következõen annál kevésbé vártam a következõ ilyen utat. Lehet, hogy öregszem?