Hirtelenjében a Municipale-val nem tudnék mit kezdeni . Romániában a megyeszékhelyeket hívták (hívják??) municípiumnak , de nem tudom , ennek van-e köze ehhez .
Érdekes lehet a hatáskör kérdése , mert amennyire tudom , olaszoknál az embert pl. a Carabinieri is xopathatja közúti kihágásokért , meg a P. Stradale is , és még az ördög tudja ki . Egymást átfedő hatáskörök ?
Ja , az osztrákoknál én autópályán eddig kizárólag a Gendarmerie autóit láttam . Vajon kizárólag az ő feladatuk a közúti rend fenntartása ?
Egyébként asszem , olasz mintára a románok is bevezették a csendőrséget , bár ebben nem vagyok biztos :roll: ... mindenesetre az utakon tutira a rendőrség (Politia) garázdálkodik :wink: ... jó poén volt tavaly , amikor egy román rendőr radarjelzőnek nézte jóbarátom szivargyújtóba dugott fényképezőgépakksi-töltőjét :kacag: ... no mindegy , szóval az az érdekes , hogy a Ceausescu-érában a rendőrséget odaát még Militiának hívták , a rendőrt köznyelven meg "milicistának" - csak aztán 89 után átnevezték , hogy szabaduljanak a negatív image-től , ami a régi rendszerben az összes belügyi szervhez kötődött .
Jó helyen kapisgálsz, a Mnicipale az a tartományi rendőrség, tehát a megyei Rfk. a mi viszonylatunkban.
Menjünk akkor egy kicsit vissza történelembe. Annak idején, többek között a történelmi Magyarországon a rendfenttartást a zsandárok végezték. Ők voltak a vidék teljes hatalmú urai, élükön a vármegye főszolgabírójával, illetve koronként váltakozva, a katonai egységek parancsnokával. Ekkor a városokban a városi tanács volt a végrehajtó hatalom birtokosa, és ők a városi pandúrok, hajdúk irányításával gyakorolták a hatalmat.
Telt-múlt az idő, a városok egyre nagyobbak lettek és egyszercsak megalakult a városi rendőrség. Ezt nálunk 1873-ban a Budapesti Államrendőrség megalakulásával szentesítette a császár-király.
Mindettől függetlenül az ország csendőrkerületekre volt felosztva, és itt a csendőség látta el a közbiztonsági feladatokat. A vármegyeszékhelyeken és az ezzel egyenértékű szabad királyi városokban a rendőrség láta el a bűnügyi és közbiztonsági és rendészeti feladatokat. A csendőrség látta el az országhatár védelmét is határvadász zászlóaljakkal.
A II. Vh. után a szovjet megszállás idején, illetőleg 1948. után szovjet mintára bevezeték a Határőrséget, ezzel egyidejűleg a csendőrséget megszünteték. Az Álamrendőrséget átalakítoták és beintegrálták a csendőrség által ellátott feladatokat is, magyarán mindenhol a rendőrség felelt a belső rendért. (most nem térnék ki az ÁVH-feladataira...)
A csendőrség és a városi (állam)rendőrség közötti alapvető különbség az volt, hogy a csendőrség félkatonai szervezetként - külön alaki és egyéb szabályzatok - tette a dolgát, sarkosan fogalmazva: inkább volt jobbra át, balra át testület,mint a rendőrség. A rendőrségen a bűnügyi szakterületen dolgozók például civil emberek voltak, felügyelő, segédfelügyelő stb. beosztással. Mai fogalmaink szerint köztisztviselők voltak, míg a csendőrnyomozók katonai rendfokozattal rendelkeztek.
Szomszédainknál, a sógoroknál - mivel nem szünteték meg a bevált csendőrségi gyakorlatot - a Gendarmie védi a határokat és látja el a rendészeti feladatokat. Tudtommal azonban a sógoréknál most volt valami összevonás, és csak csendőrség van már, rendőrök csak a bűnügyi szakterületen vannak, de nekik nincsen katonai rendfokozatuk.
Utánanéztem, találtam itt egy részletes oldalt, átovastam és arra a övetkeztetésre jutottam, hogy olyan nagyon nagy szamárságot nem írtam feljebb.... :nagymosoly: :nagymosoly: 
