Sok ponton egyetértek azzal, amit írtál. Viszont abban a lényegi dologban nem, hogy 41-ben a nagy rohanás okozta volna a gondot. Nem. A gondot a késõi kezdés, és a több irányba egyszerre rohanás okozta. Idõben kellett volna kezdeni, és egyszerre egy irányra koncentrálni, közben persze biztosítva a szárnyakat. Az oroszoknak még így is be kellett vetniük az utolsó tartalékaikat. Ha erre idõben még korábban, és még keletebbre hátrálva kényszerülnek rá, ráadásul az extrém tél "támogatása" nélkül, akkor a német siker biztosítva lett volna.
Hát igen ha elöbb kezdenek biztos jobb helyzetbe kerültek volna. De azzal a gondolattal, hogy egy vonalon áttörve nyomulni elõre és csak Moszkva bevétele után foglalkozni az oldalirányokkal valahogy nem tudok megbarátkozni. Pont az miatt amit korábban leírtam. Ha egy ponton áttörsz akkor akik elötted voltak azokat magad elött nyomod akik viszont az áttöréstõl északra és délre azokat viszont magad mögött hagyod. Itt azért többmillió katonáról van szó akik ha magukhoz térnek a meglepetéstöl okozhatnak problémákat. És szerintem Moszkva elég messze van így az utánpótlás is kaotikussá válik. Mivel szûk vonalon kéne nagyon sok csapat utánpótlását biztosítani nagy mélységben. Ez szinte megoldhatatlan feladat.
Én nem vetném el a három irányt mivel az oroszokat meglepték és így könnyebben lehetett õket bekeríteni és rávenni õket a megadásra. Célként én Leningrádhoz és Szevasztropolhoz azért ragaszkodom mert mélyen bent vannak orosz területen és mindkettõ flottabázis. Amilyen utak vannak oroszországban nem mindegy, hogy az északi és a déli hadseregcsoportot hajóval is el lehet látni. Így akkor már csak a középsõ hdscs. szorul szárazföldi ellátásra amit talán már vonaton is meg lehetne oldani. És akkor jól ellátott csapatokkal jobban lehet nyomulni elõre.
Én ezt nem úgy képzelem el, hogy csak középen, Moszkva felé rohanni egy keskeny sávon, és közben nem figyelni más felé. Nem. Menjen a haladás oldalra is, de Moszkva eléréséig elsõsorban csak szárny-biztosítási célzattal. Ha a fõ cél megvan, átcsoportosítani erõket északra és délre, és felgyorsítani az ezekben az irányokban való elõretörést, Leningrád és Szevasztopol céllal. De ebben a sorrendben: elõbb Moszva. Ugye június végén indultak, és december elejére, azaz bõ öt hónap alatt elérték Moszkva külterületeit, dacára a "sok irányba haladásnak", dacára az akkor már két hónapja rossz idõjárásnak, dacára az utánpótlási problémáknak. Na mármost. Ha elindulnak április közepén, és a fentiek szerint járnak el, akkor szerintem augusztus közepére megvan Moszkva! Ez négy hónap, rossz idõjárás nélkül, döntõen egy irányba haladva. Simán megvan, utánpótlási problémákkal együtt is. És van még két hónap a rossz idõ beálltáig, és mondjuk a csapatok már félúton vannak Leningrád és Szevasztopol felé is, úgy, hogy nem mellesleg már az övék a döntõ cél, ami óriási morális elõny. Így októberre övék lehet az északi és déli fõ cél is, és ekkor meg lehet állni, télre fölkészülni, védelmet kiépíteni. Na, hát valahogy így.
