Trotter: a konklúzió az, hogy fel kell ütni az Auto Bild katalógusát, kikeresni a műszaki adatok közül a csúcsteljesítményt és a csúcsnyomatékot, valamit a hozzá tartozó fordulatszámot, és ezekből
KÖ-VET-KEZ-TET-NI!!!! a menetteljesítményekre. Mit neked sebességváltó meg ilyen polgári hívságok: csúcsnyomaték, csúcsteljesítmény, fordulatszámok, ennyi!
Egyébként teljesen jól látod, de ez két autó viszonylatában kevés.
És igen, jobban gyorsítana az autód harmadikban, csúcsnyomatékon, mint negyedikben, csúcsnyomatékon: harmadikban ugyanahhoz a nyomatékhoz nagyobb fordulat, tehát nagyobb teljesítmény tartozik. Persze nem muszáj visszakapcsolni, nem vezetéstechnikáról vagy vezetési szokásokról beszélgetünk, hanem elméletről, ami adott esetben a gyakorlatban is érvényesíthető. Amúgy a váltással nem pocsékolsz időt: kb. 1-2 tizedmásodperc visszaváltani, és egy 60-100 viszonylatban másodperceket is nyerhetsz vele, ha ez egyáltalán számít.
A benzinesben teljesítmény sincs alacsony fordulaton. Azért van az, hogy a benzinest pörgetni kell, és akkor hiába a nyomatékhiány, megy rendesen. Ez az, amit dízelhez szokottak nem tudnak elképzelni. Egyszer egy tényleg korrekt rugalmassági adatokkal büszkélkedő Fusion tulaja "hívott ki" egy Mátrafüred-Sástó emelkedőmászásra. Ő ugye próbálkozott az 1.4-es dízel 60-70 lóerejével, én meg kapcsoltam egy másodikat, és félgázon letúrtam az útról.
Két módon lehet elképzelni jó menetteljesítményeket: vagy alacsony fordulaton nagy nyomatékkal, vagy magas fordulaton kevés nyomatékkal. Mindkettő ugyanazt eredményezi: magas teljesítményt. Az meg jó menetteljesítményeket. A sportmotorok sem csak azért mennek úgy, mint a barom, mert könnyűek, vagy mert olyan baromi nyomatékosok. Egy Forma-1-es autóban nincs annyi nyomaték, mint a te kocsidban - viszont 20.000 körül pörög, hoppácska.