Benzin vs. dízel

[Palaczk]

Nem megy jobban a benzines , mert a dízel nyomatékosabb , ergo jobban húz , rugalmasabb . A benzines csak jobban GYORSUL .

A számok a benzines mellett vannak. Automata váltónál ráadásul az a nonszensz hülyeség sem játszik, hogy 60-nál a korrekt, precíz mérés kedvéért végáttételben kell bohóckodni, így a gyorsulási adatokat nyugodtan alapul lehet venni a rugalmassági teszthez is. Letöltöttem a fizetõs pdf-et, ha érdekel, megosztom. Rugalmassági mérés nincs benne, de 0-180 gyorsulásban a dízel 2,5 másodpercet kap, és nincs olyan tartomány, ahol gyorsabb lenne a benzinesnél. Magyarul ha odalépsz, kickdown esetén a benzines jobban fog gyorsítani. Pl. a teszt szerint a dízel 0-80-ra 4,4, a benzines 4,0 alatt, 0-120-ra a dízel 8,3, a benzines 7,7 alatt gyorsul. Ez azt jelenti, hogy a dízel a számodra oly' fontos és mérvadó 80-100 rugalmassági tesztet 3,9, a benzines 3,7 alatt hozza.

Meghagyom neked a konzekvencia levonását, melyik megy jobban.

Maximumig kiforgatva (a gyorsulást ugye így mérik) , verseny stílusban vezetve picit a benzines . Normális ember módjára , normális közúti módon vezetve , a dízel . Az a "nonszensz hülyeség" mérési mód történetesen azt a használati módot jelzi , ahogy te , én , gyakorlatilag bárki civil autós az utcán , a hétköznapokban vezet . Ne mondd nekem , hogy te mindig leszabályozásig pörgetsz és nem engeded 5000 alá a fordulatot . Vagy bárki más , úgy általában . Az ember nem így vezet a közúton , hanem odalép 2000-nél , 3000-nél , és gyorsít . És ilyenkor számít a rugalmasság , a NYOMATÉK , ami a dízelnél 580 Nm , a benzinesnél 400 Nm . Úgyhogy ha nem úgy vezetsz mint Schumacher a pályán , hanem úgy mint Satriani a közúton , akkor a dízel fog jobban menni . Automatával is , ha nem folyamatos padlógázzal közlekedsz , én nem adsz minden egyes gyorsításhoz kickdown-t .

Ne mondd azt nekem hogy ez mindegy , ez nem egy 40 milliós luxusautó , amit pénzzel kitömött emberek vesznek meg !

Ismerek jópár magyar embert, aki megvesz 15 milláért egy autót. Van köztük 30-egynehány éves jogász, orvos, meg 40-50 éves üzletember, tanár, ügyvéd. Egy azaz egy embernek számít a 25-30 ilyen körülmények között tengõdõ ismerõsöm közül a fogyasztás, de neki az autó a kirakat része, amúgy spórolós, fukar ember. Õ vegye nyugodtan a dízelt. A többiek meg majd megveszik a szebb hangú, gyorsabb, élménydúsabb benzinest.

Egyébként az AB tesztjére alapozni kicsit elhamarkodott. Pillanatnyi értékeket mértek, nem átlagokat. Átlagban ugyanolyan használat mellett sosem lesz 6-14 liter a két autó fogyasztása között.

A tesztben ilyen értékek jöttek ki:

Kód: [Kijelölés]

...........min...........max...........átlag
335D......6,1............12............9,3
335i......7,5...........15,1...........11,9

6-14 liter, persze.

Ezek átlagok , amiket beírtál . Én meg arról beszéltem , hogy mi van , ha a legjellemzõbb módon : autópályán nagy sebességgel használod az autót . Ott nagyon elszalad a benzines fogyasztása az égbe . És lehet hogy a te jólszituált ismerõseidnek ez mindegy , lelkük rajta , nem irigylem a gondolkodási módjukat , mert lehet hogy pénzük van , de vigyázni nem tudnak rá  :szemforgat: ... hogy mindez valójában mennyire nem mindegy , azt jól jelzi , hogy a nyugati piacokon pont ebben a közép- és felsõközép-kategóriában , ha úgy tetszik a 3-as és az 5-ös BMW kategóriájában milyen többségben vannak a dízelek eladásai ! Mert ezek az autók egész egyszerûen dízelmotorral alkalmasabbak arra , hogy nagy távolságokat , nagy sebességgel , viszonylag kis fogyasztással tegyél meg velük . Azoknak a buta xarrágó nyugatiaknak , elletétben a nagystílû magyarokkal , úgy tûnik nem mindegy , hogy mondjuk egy 1000 km-es autópályás úton 65 euróval többet vagy kevesebbet adnak-e ki (és most csak 5 literes fogyasztáskülönbséggel számoltam) . Lehet , többek közt ezért állnak jobban , mint mi - mert felfogják , hogy mi mire való . A benzinmotor , ilyen fejlettségi szintû dízelek mellett , legfeljebb sportkocsikba és a legfelsõ luxuskategóriába való ; vagy a skála másik végén , minimálmotoros városi kisautóba .

[Satriani]

Ne mondd nekem , hogy te mindig leszabályozásig pörgetsz és nem engeded 5000 alá a fordulatot .

Dehogy is! De ha gyorsítok, akkor elõfordul, hogy az a cél, hogy a legjobb menetteljesítményt hozzam ki az autóból. Ekkor visszakapcsolok, és ha kell, elforgatom 6000-ig.

Automatával is , ha nem folyamatos padlógázzal közlekedsz , én nem adsz minden egyes gyorsításhoz kickdown-t .

Bocs, de te szoktál állandóan a magazinok méréseire hivatkozni. Ha az Auto Bildnél félgázon mérik a rugalmasságot, visszavonulok. Viszont szerintem semmi értelme gyorsulást, rugalmasságot félgázzal mérni. Esetleg kitalálhatunk egy olyan, mindennapi használatot is jól tükrözõ :roll: mérési módszert, ami azt mondja, hogy "nézzük meg, 50 km/órás sebességnél a gázpedál másfél centis benyomására melyik autó hogyan gyorsul", és lehet, hogy akkor a dízel fog nyerni. (A benzineshez passzított rövidebb váltó miatt ebben sem vagyok biztos.)

Nem is értelek, menetteljesítményeket félgázon összehasonlítani...

Egyébként látom én az igyekezetet, hogy olyan körülményeket teremts, ami a dízelnek kedvez, de most nem fog összejönni. A két 335-ös BMW közül a benzines megy jobban, ez tény.

...Én meg arról beszéltem , hogy mi van , ha a legjellemzõbb módon : autópályán nagy sebességgel használod az autót .

Dobjuk ki az összes középkategóriás, vagy annál nagyobb autót vizsgáló tesztet, amelyek átlagfogyasztást adnak meg, mert úgyis autópályán, 180-nal vagy ennél gyorsabban, sokszor padlógázon használják ezeket az autókat. Dobjuk ki a spritmonitor.de oldal BMW-s szekcióját, elég lenne csak a 180 fölötti autópályás fogyasztásokat beírogatni, ahol a dízel 6-14 literrel kevesebbet fogyaszt.

Ne viccelj.

Visszatérve az AB pillanatnyi fogyasztásos tesztjére: hasonlítsd össze az ott kapott értékeket a spritmonitor 535D-s értékeivel! Itt 5 autó átlaga 9,35. Ez az AB grafikonjából kiindulva 140-es sebességet jelent. Mercedes C180K: 9,29-es átlag, a grafikonon ez 160-170 körüli sebességet jelent. Peugeot 407 HDi: 7,14; grafikonon a 7,14 nem egészen 120-as sebességnek felel meg. Ezekbõl általánosítani, és kijelenteni, hogy a benzines és a dízel között 6-14 liter fogyasztáskülönbség lesz a gyakorlatban, nemhogy lehetetlen, egyenesen badarság. (Ez amúgy az 535D átlagából és a 6-14 literes feltételezésedbõl kiindulva azt jelentené, hogy a benzines kb. 15-23 litert fogyasztana átlagban.)

...a nyugati piacokon pont ebben a közép- és felsõközép-kategóriában , ha úgy tetszik a 3-as és az 5-ös BMW kategóriájában milyen többségben vannak a dízelek eladásai ! Mert ezek az autók egész egyszerûen dízelmotorral alkalmasabbak arra , hogy nagy távolságokat , nagy sebességgel , viszonylag kis fogyasztással tegyél meg velük .

Igen, aláírom. Egy 320i és egy 320D közül gondolkodás nélkül a dízelt választanám. De a 335D és a 335i közül hasonlóan hosszú hezitálás után simán a benzines kéne. A beszélgetés tárgyát képezõ autók gyakorlatilag sportverziók, a legnagyobb adujuk a menetteljesítményük, a sportosságuk.

[Palaczk]

A rugalmasságot természetesen padlógázzal mérik . Ebbõl adódóan automatánál nem is mérnek rugalmasságot , mert az padlógázra visszavált , tehát ezeknél az autóknál nem lehetséges a motor húzóerejét ilyen módon számszerûsíteni . Viszont ha abból indulok ki , hogy 580 Nm vs 400 Nm , akkor nem kérdés , hogy melyik motor húz jobban .

Ami a 6-14 liter különbséget illeti , nem tom hogyan tudnám egyértelmûbbé tenni : ezt kábé a 180 kmh és végsebesség közötti , autópályás használatra értem . NEM átlagfogyasztásra ! Ebben a sebességtartományban pedig ez a különbség igenis adott , mást meg , kérem szépen , ne keverjünk már bele , mert nem másról beszéltem , csak errõl !

Ami pedig ezt illeti : "Egyébként látom én az igyekezetet, hogy olyan körülményeket teremts, ami a dízelnek kedvez, de most nem fog összejönni." ... :kacag: ... ehhez nem kell igyekezet , mert tudod , melyek azok a körülmények , amelyek a dízelnek kedveznek ? A közúti közlekedés valósága , nemes egyszerûséggel  :pofa:

[Palaczk]

Ne mondd nekem , hogy te mindig leszabályozásig pörgetsz és nem engeded 5000 alá a fordulatot .

Dehogy is! De ha gyorsítok, akkor elõfordul, hogy az a cél, hogy a legjobb menetteljesítményt hozzam ki az autóból. Ekkor visszakapcsolok, és ha kell, elforgatom 6000-ig.

Ja , csak még erre gyorsan reagálok ... nos , miért is baj az , ha ehhez nem kell 6000-ig elforgatni  

[Satriani]

A rugalmasságot természetesen padlógázzal mérik . Ebbõl adódóan automatánál nem is mérnek rugalmasságot , mert az padlógázra visszavált , tehát ezeknél az autóknál nem lehetséges a motor húzóerejét ilyen módon számszerûsíteni . Viszont ha abból indulok ki , hogy 580 Nm vs 400 Nm , akkor nem kérdés , hogy melyik motor húz jobban .

Tehát akkor automatánál melyik megy jobban? Amelyik jobban gyorsul. (Hogy is volt korábban a fair playjel kapcsolatos megjegyzésed?)

A motor csúcsnyomatéka csak egy érték, a gyorsulást és a rugalmasságot ennél valamivel több tényezõ alakítja: nyomatékgörbe, rugalmas tartomány, váltóáttételek, kerekek nagysága, autó tömege, meg amit kihagytam. A nyomaték csúcsértékével lehet nyerni autóskártyában, meg lehet vele vagánykodni, hogy a gyorsulásmérõt jobban kilendíti a traktorhangú autóm, mint a szomszéd benzines autója. És? Stopperre tessék nézni, nem pillanatnyi értékekkel dobálózni. Jobban gyorsul a benzines 335? Igen. Kisebb a csúcsnyomatéka? Igen - na és?

Ami a 6-14 liter különbséget illeti , nem tom hogyan tudnám egyértelmûbbé tenni : ezt kábé a 180 kmh és végsebesség közötti , autópályás használatra értem . NEM átlagfogyasztásra ! Ebben a sebességtartományban pedig ez a különbség igenis adott , mást meg , kérem szépen , ne keverjünk már bele , mert nem másról beszéltem , csak errõl !

Palaczk, értsd meg, a példád és a gondolatmeneted (alapozzuk a fogyasztásbeli különbséget az AB grafikonjaira) nem gyakorlatias. Az átlagfogyasztást alakítják és befolyásolják a pillanatnyi fogyasztási értékek, de a gyakorlat nem abból áll, hogy az autó az életét padlógázzal a belsõ sávban tölti. Nézd meg a spritmonitor adatait, nem igazolják egyáltalán az elméletedet. Sosem lesz 6-14 liter fogyasztáskülönbség a két 335-ös BMW között a gyakorlatban. 3-4 liter még elõfordulhat, de a 6-14 liter egész egyszerûen irreális túlzás. Pillanatnyi fogyasztásban lehet ekkora különbség, de mindez hasonlóan fontos, mint a csúcsnyomaték. (Tehát az autóskártyán kívül nem döntõ semmilyen szempontból.) Azt, hogy mennyit fizetsz a benzinkúton, nem a pillanatnyi fogyasztás, hanem az átlag határozza meg.

Ami pedig ezt illeti : "Egyébként látom én az igyekezetet, hogy olyan körülményeket teremts, ami a dízelnek kedvez, de most nem fog összejönni." ... :kacag: ... ehhez nem kell igyekezet , mert tudod , melyek azok a körülmények , amelyek a dízelnek kedveznek ? A közúti közlekedés valósága , nemes egyszerûséggel  :pofa:

Ha a korábbi vesszõparipádnál, a két 1,4-es Corollánál maradunk, és elfelejtjük egy pillanatra az elõzõ pár mondat visszataszító fölényeskedését, akkor igazad van. De két 300 lóerõs BMW-nél ezeket a szempontokat lobogtatni... A benzines jobban megy, szebb a hangja (illetve szép hangja van; a dízelnek nincs), élménydúsabb, jobban teljesít a szlalomban, a jávorszarvas teszten, egyszerûen jobb. Kevesebbet fogyaszt a dízel? Tessék 320D-t venni, az sokkal olcsóbb, és az igazán jól fogyaszt. De a két, 300 ló körüli gép közül - hogy az szavaiddal éljek - bolond az, aki a drágább, büdösebb, hangosabb, kellemetlen hangú, szûk fordulatszám-tartományban használható, nem különösebben takarékos dízelt választja.

... nos , miért is baj az , ha ehhez nem kell 6000-ig elforgatni  

Visszakérdezek: nos, miért is baj ez? Alapvetõ különbség közöttünk, hogy míg te az automata váltóban és a 2-3000 között kerregõ dízelekben megtalálod a vezetés örömét, és a kézi váltóban csak a veszõdést, a motor pörgésében meg csak az elégetett forintokat látod, addig én szeretek kapcsolgatni, szeretem irányítani a kocsit, és imádom a motorhangot, és nem kimondottan érdekel, ha ez pénzbe kerül.

[Palaczk]

Szerintem már nagyjából leírtunk mindent mindketten , nem hiszem hogy lehetne még hozzáfûzni bármit . Részemrõl az a jó autó , amely jól megy és keveset fogyaszt . A benzines ennek , jó esetben , az elsõ felét tudja . Ezzel számomra vége is a történetnek . Téged meg nem érdekel a pénz ... hát OK , irigyellek ezért  :pofa: ... a "visszataszító fölényeskedés" pedig legfeljebb reakció a dühítõ szûklátókörûségre , hogy valami hasonlóan éles megfogalmazással éljek , kizárólag a riposzt kedvéért - de szerintem ebbe inkább ne menjünk bele .

[Satriani]

Téged meg nem érdekel a pénz ...

Ezt nem tudom, honnan vetted. :shock: Egy-egy kipörgetésnél nem az elfolyó forintokat látom, hanem élvezem a motorhangot - ennyit írtam. :hmm:

...reakció a dühítõ szûklátókörûségre...

Hadd kérjelek meg a legnagyobb tisztelettel, hogy legalább figyelmesen olvasd el azt, amit ír az ember. Korábban megjegyeztem, hogy a 320D és a 320i körül simán a dízelt választanám. Nekem nem kell a dízel elõnyeit ecsetelgetned.

A csõlátást inkább ott keresném, ha valaki két, igen drága sport(os) autó közül a rosszabbul menõ, ronda hangú, büdös, drága dízelt választaná csak azért, mert az kevesebbet fogyaszt, és nagyobb a csúcsnyomatéka (ami ráadásul egyes tévhitekkel ellentétben nem is eredményez jobb menetteljesítményeket), meg úton-útfélen azt hangoztatja, hogy a benzinmotorok semmirekellõ, csökevényes szerencsétlenségek a dízelekhez képest. Mintha ég és föld lenne a két technológia. Lótúrót. Mindkettõnek vannak elõnyei és hátrányai. Jó lenne, ha a dízelnek nem csak az elõnyeit, a benzinesnek meg nem csak a hátrányait emelnéd ki, fõleg, ha olyan nagy elõszeretettel hívod fel más figyelmét a fair play-re...

[Palaczk]

...reakció a dühítõ szûklátókörûségre...

...nagyobb a csúcsnyomatéka (ami ráadásul egyes tévhitekkel ellentétben nem is eredményez jobb menetteljesítményeket)...

Na , ennyi  :!: ... és ezzel tényleg vége . Azt az összes rohadt rugalmassági adatot hiába írtuk be . Pl. hogy az 1.4-es D4D Corolla mennyivel jobban megy 60-ról mind hármasban (!) , mind négyesben , mind ötösben ... meg az összes többit ... hiába , egyszerûen nem látod . Errõl beszéltem , és nem is túloztam tulajdonképpen . Ennek tényleg nincs értelme .

[PParker]

Gyerekek!

Ne vitatkozzatok! :nene:
Ha verekedni is lehet.... :ordog:
 :nagymosoly:

[Deep Rush]

....ronda hangú, büdös, drága dízelt választaná csak azért, mert az kevesebbet fogyaszt, és nagyobb a csúcsnyomatéka...

Ezeken jót mosolyogtam Ronda hang ez teljesen szubjektív dolog. Hogy büdös ? Háát nem mondanám egy mai modern dízelautóra, hogy büdösebb lenne, mint bármelyik benzines társa. :wink:

[Satriani]

Na , ennyi  :!: ... és ezzel tényleg vége . Azt az összes rohadt rugalmassági adatot hiába írtuk be . Pl. hogy az 1.4-es D4D Corolla mennyivel jobban megy 60-ról mind hármasban (!) , mind négyesben , mind ötösben ... meg az összes többit ... hiába , egyszerûen nem látod . Errõl beszéltem , és nem is túloztam tulajdonképpen . Ennek tényleg nincs értelme .

Palaczk, tényleg képtelen vagy figyelmesen olvasni!? Hogy jön ide a kis Corolla dízel, mondd már meg nekem! Kiragadsz egy fél mondatot, és abba kapaszkodva beszélsz a téma mellé, ráadásul ragaszkodsz valamihez, ami nem is igaz.

Még egyszer, sokadszorra elismétlem: nem a csúcsnyomaték határozza meg egy autó menetteljesítményeit! Magasabb csúcsnyomatéktól nem lesznek automatikusan jobbak a menetteljesítmények, ahhoz megfelelõ váltóáttétel, megfelelõen széles használható fordulatszám-tartomány, és ebben a fordulatszám-tartományban megfelelõen magas nyomaték (tehát megfelelõ nyomatékgörbe) is szükséges. Egy túl hegyes és "túl szûk" (azaz kis fordulatszám-tartományban használatos) nyomatékgörbét kidobhatsz a francba, hiába lesz neked magas csúcsnyomatékod és egyszeri magas értéked a vonóerõre, ez önmagában lófing. Megismétlem: a csúcsnyomaték egy pillanatnyi érték. Az autó menetteljesítményeit viszont idõhöz viszonyatod, idõtengelyen méred (bocs, nem vagyok fizikus, nem tudom szebben mondani), pillanatnyi értékekkel nem mész semmire. Tartományban gondolkodj, ne pillanatnyi értékekben. Sokadszorra is megismétlem: a csúcsnyomaték önmagában semmi.

A csúcsnyomaték önmagában kb. olyan, mintha valaki egy pillanatra kezedbe nyomna egy rúd aranyat, majd kivenné a kezedbõl. Egy pillanatra te voltál a város leggazdagabb embere, de ha azon a pillanaton kívül nincs megfelelõ mennyiségû pénzed, akkor egy vacsorát nem fogsz tudni elkölteni a sarki étteremben. Ha magas a csúcsnyomatékod, de nem lapos a nyomatékgörbéd, és nem tudod megfelelõen széles tartományban biztosítani a megfelelõ vonóerõt, akkor a gyorsulásmérõ mûszereden lesz egy-egy kiugróan nagy érték, de a stopper szerint lemaradsz.

Egyébként ezt írtam:

:..valaki két, igen drága sport(os) autó közül a rosszabbul menõ, ronda hangú, büdös, drága dízelt választaná csak azért, mert az kevesebbet fogyaszt, és nagyobb a csúcsnyomatéka (ami ráadásul egyes tévhitekkel ellentétben nem is eredményez jobb menetteljesítményeket)...

A BMW-krõl beszéltem. Visszatérve az elõzõekre: ha a csúcsnyomaték jelentené a jobb menetteljesítmények zálogát, akkor a két BMW közül is a dízelnek kellene jobban mennie. Mégsem megy jobban.

A csúcsnyomaték nem szükségképpen jár jobb menetteljesítményekkel, önmagában nem von maga után jobb menetteljesítményeket, nem a magasabb csúcsnyomaték miatt megy jobban egy dízelautó (ha jobban megy), mint egy benzines. Nem biztos, hogy el tudom elégszer mondani, így csak szépen kérlek, figyelmesen olvasd ezt végig még egyszer, ne reagálj rá, hanem gondold át, és akkor válaszolj, ha biztos vagy benne, hogy érted, mit írtam. Köszönöm. :prayer:

[Satriani]

Ronda hang ez teljesen szubjektív dolog. Hogy büdös ?

A hang valóban szubjektív. Ha valaki a traktorokhoz meg a kamionokhoz vonzódik, az nyilván több élveztet talál a dízelben. A büdöst visszavonom, a 335D-ben széria a koromszûrõ.

[Palaczk]

Figyelmesen végig szoktam olvasni a hozzászólásokat , ezt is figyelmesen végigolvastam .

Teljesen elméleti ez az okfejtés a csúcsnyomatékkal , mert a motor ezt a csúcsnyomatékot nem egy pillanatra éri el . A nyomaték fokozatosan épül föl és fokozatosan csökken , pont hogy a feltöltött motorok nyomatékgörbéje nem úgy néz ki , mint egy hegycsúcs , hanem mint egy plató , azaz egy szívómotornál szélesebb tartományban adnak le a maximálishoz közeli nyomatékot . Ezelõtt és ezután meredek a görbe esése , de a maximális tartományé lapos , nem csúcs-szerû . Igaz ez az említett BMW-motorra is , úgyhogy kizárható , hogy az a 180 Nm plusz nyomaték a benzineshez képest csak egy pillanatra jelentkezzen . Konkrét esetben az 580 Nm 1750-es és 2250-es fordulat között áll rendelkezésre . Ergo a motor maximális húzóereje nagyobb , magyarul jobban is megy , nyomatékosabb - természetesen egy adott fordulatszám-tartományban . Az automata váltóval mérhetõ gyorsulási adatok , a dolog természetébõl adódóan , ezt nem tudják tükrözni , mert automata váltós kocsival nem lehet rugalmasságot mérni . De valamennyi eset , amelyben hasonló teljesítményû , kéziváltós benzines és dízel autók húzóerejét hasonlítjuk össze , jól mutatja , hogy a nagyobb nyomatékkal rendelkezõ motor jobb rugalmassági eredményeket produkál , magyarul a motor az alacsony és közepes fordulatszám-tartományokban (amelyeket az ember a hétköznapokban általában használ) JOBBAN HÚZ , JOBBAN MEGY , a vele elérhetõ legnagyobb gyorsulás (itt most a szó szoros értelmében , g-ben kifejezett gyorsulásra gondolok) nagyobb . A benzinessel azért érhetõek el jobb gyorsulási adatok , mert a kisebb gyorsítóképességét egy szélesebb fordulatszám-tartományban képes produkálni .

Egyébként , ha már a figyelmes olvasásra hívjuk föl egymás figyelmét : én sem elõször írom ám le mindezeket , G6 is világosan leírta , elmagyarázta mindezt ... és iszonyatosan fárasztó , sõt elszomorító ez a szélmalomharc . Ráadásul elbeszélünk egymás mellett , mert ti állandóan a 0-100 meg a 80-160 meg a mittomén milyen gyorsulásokkal jöttök , míg mi az egyes sebességfokozatokon BELÜL elérhetõ legnagyobb húzóerõvel , gyorsítóképességgel . Nem lehetne végre kiegyezni valami objektív pro-kontra felsorolásban ? Ilyesmiben pl. :

BENZINES - pro : alapjáraton halkabb ; fordulaton dallamosabb motorhang ; kipufogógáz szaga kellemesebb ; bizonyos károsanyagok kibocsátása kisebb ; szélesebb a használható fordulatszám-tartomány ; a maximális gyorsulás és/vagy a végsebesség általában valamivel nagyobb ; a beszerzési ár általában valamivel kisebb . Kontra : alacsonyabb rugalmasság és kisebb maximális húzóerõ , tehát azonos sebességfokozatban gyengébb menetteljesítmények ; magasabb fogyasztás ; a magasabb fordulatszám miatt utazósebességeken jellemzõen hangosabb motorzaj .

DÍZEL - értelemszerûen mindennek a fordítottja .

És most nem minõsítettem , nem súlyoztam semmit . Ki-ki döntse el , ezek közül mi a lényeges és mi nem . Szóval : nem lehetne ebben kiegyezni ? Mert qrvára elveszi az életkedvemet ez az értelmetlen sárdobálás  :szomoru:

[kavarc]

Üdvözlet!
Két és fél nap alatt sikerült elejétõl a végéig elolvasnom az összes hozzászólást.
Palaczktól ez az utolsó volt talán a legobjektívebb...  :nagymosoly:
Rengeted hozzászólásra szeretnék reagálni, de mindegyikre reagálnom lehetetlen (apránként azért megpróbálom), mert akkor folyamatosan gépelnék egy napig.
Egyetlen egy tény hangzott el: azonos kategóriában a dízel átlagban kevesebbet fogyaszt. És ezt senki sem vitatta. Ezért szerintem felesleges ezt minden 2. hozzászólásban kihangsúlyozni.

Palaczk mester, ha ezt kicsit részletesebb megmagyaráznád; mert tényleg nem értem:

Nem megy jobban a benzines , mert a dízel nyomatékosabb , ergo jobban húz , rugalmasabb . A benzines csak jobban GYORSUL .

a fentiek alapján pl. melyik megy jobban: Volvo FH420 vagy Forma1es BMW?

Elég sok szubjetív dolog hangzott el és többnyire mindenki a saját véleményét próbálta védeni. Pl.: gyorsulás 0-100ra vagy rugalmasság 5-ben 80-120ra. Az eltérõ mûködés miatt nyilván az utóbbi a dízelnek kedvez az elõbbi pedig a benzinesnek.

Az összehasonlítgatások. A td király, de csak a szívó benzinessel; a turbós benzines már "nem ér", ha mégis, akkor sem megy jobban a dízelnél...  :mivan:
Elég sok összahasonlítás volt már, itt egy újabb, csak hogy tovább flam-eljünk.
VW Passat 2.0 PDTDI vs VW Passat 2.0 FSI vajon melyik megy jobban? Aztán van még a 2.0 TFSI is, de az már nagyon megalázó lenne a dízelnek, meghát turbós benzinessel "könnyû"...

[u_istvan]

Szerintem a diesel autók nem csak alapjáraton, hanem minden fordulatszám tartományban hangosabbak. Persze ezt lehet ûberelni egy nyitott kipufogóval!  :pofa: Sajnos a részecske szûrõ még nem kötelezõ, pedig a benzines katalizátorok mintájára ezt is elõírhatnák, mert a terjedõ diesel autók miatt egyre komolyabb gond a szilárd részecskék szennyezõ hatása. Mivel ezek rendkívül picik de a felületükön sokminden meg tud tapadni, sokan ezt a szennyezést tartják felelõsnek az egyre terjedõ allergia és más légúti megbetegedések esetében.
Egy végsebesség közelében használt diesel motor fogyasztása kb. ugyanolyan arányban megugrik, mint a benzinesé, csak nyilván nem mindegy hogy egy eleve alacsonyabb érték megy föntebb. A nagy diesel motorok azért bírnak fogyasztani, pl. egy Land Cruiser vagy egy Csiroki autópályás szakaszokon simán benyel 15 l körül is.
Én automata váltó hívõ vagyok, különösen ilyen nagy vagy erõs motorok esetén. És nagyon élvezem, amikor egy gyorsításnál a váltó visszavált, a motor felmorog majd felpörög és meglódul a szekér. Lehet automatával is nagyon dinamikusan közlekedni, csak gondolkozni kell elõre és gázzel szabályozni a váltót. Városban pedig utolérhetetlenül kényelmes.