Benzin vs. dízel

[cZsiga]

Összehasonlítani csak olyat lehet, ami egy kategória. pl. BMW commonrail sor 6 dízel vs sor 6 benzin. Azonos lökettérfogat. 1,8-as benzinest 2,2-turbódízelhez nem fair.

Most erre mondjam azt, hogy sem a 2.4-es Avensis (igaz, automata) sincs partiban a 2.2-es 150 lovas dízellel? A 2.0 benzines a 2.0 126 lovas dízellel van nagyjából egy szinten. De a 2.0 benzines Ave drágább, mint a 2.0 dízel...

Ezzel nem lehet mit tenni. Bárcsak hasonló lenne az árpolitika minden típusnál

[G6]

Nem az a kérdés, hogy jobb-e a dízelmotor. (Mert ha egyértelmûen jobb lenne, akkor mindenki dízelt venne, és a benzines már rég kihalt volna.)

Hanem az, hogyha versenyeztetni akarunk motorokat rugalmasság, fogyasztás, teljesítmény, stb.. szempontjából, akkor azonos kategóriájú motorokat versenyeztessünk és minden tulajdonság azonos súllyal essen latba

És megint csak vissza a fair-play-hez. Ha egy dízelnek (alacsony fordulaton jelentkezõ nagyobb nyomatéka miatt) a 4-es a gyorsító fokozat, akkor a benzinesnek engedtessék már meg a 3. fokozatot használni. Mindenki oda szokott visszakapcsolni, kivéve az alacsony-fogyasztás-mindenekfelett-freakeket.

Lehet, hogy 5-10 éve még volt némi alapja ennek a rugalmassági tesztnek, de most 2006 év végén már baromira nincs. Annyi elõnye van egy turbós dízelnek egy szívó benzinessel szemben 4-ben, hogy azt képtelenség ledolgozni. Ezért vagy két egyforma turbós, vagy két szívó motor legyen összehasonlítva, de a benzines hadd menjen már 3-ban. Ugyanis az a gyorsító fokozat városon kívül.

Nyugaton a dízelek piaci részesedése már 60-70%-os, ennél csak azért nem jobb, mert a dízelek általában jóval drágábbak, mint a benzinesek. Ha egyárban lenne, hidd el, itthon se sokan vennének benzinest, kiaz, aki lemondana a jobban autózható, nagyobb erõrõl, a kisebb fogyasztásról és a jobb értéktartásról, ha nem kéne érte pluszt fizetni?

A rugalmassági mérésnek pedig az az értelme, hogy megmutassa melyik motor mennire húz jól, vagyis melyik mennyire erõs. Nem azon van a hangsúly, hogy vissza kell-e váltani, ez csak egy tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy melyikben milyen erõvel lapulsz bele az ülésbe ha rálépsz a gázra. A benzines csak azért fog jól menni, mert végigpörgeted 6500-ig, ergo több idõt tud maradni egy alacsonyabb, nagyobb áttételû fokozatban. A dízel hamarabb lepörög, de azalatt a rövid idõ alatt sokkal durvábban megindul, mint a benzines. Kinek mi tetszik, ha valaki szereti hosszasan vinnyogtatni a motort, hogy közben végig harmatosan húzzon, de azt legalább sokáig, akkor a kis benzines a jó, ha valaki szereti a nagy erõvel, de rövid ideig tartó gyorsulást, annak a dízel a jobb. Én monduk a benzinest annyiban szeretem jobban, hogy szép hangja van, jól reagál a gázra, és ha kellõen rövid a váltója, jól is megy. CSak ekkor már sokat is eszik.

[Tamás69]

Papíron azonos teljesítményû benzines és gázolajos közül a benzinesnek jobb a gyorsulása, és nagyobb a végsebessége.

Ez rendben van, de ennek az oka abban keresendõ, hogy az azonos teljesítményû dízelmotorral szerelt autó kb. egy mázsával nehezebb is.

-Nem, többnyire a más nyomaték és teljesítménykarakterisztika miatt van így, egy benzines, ami 6500-ig pörgethetõ, kb 4000-nél adja le a nyomatékmaximunmot, és kb 6000-nél a teljesítménymaximumot, míg egy dízel, ami 5500-ig pörgethetõ 1800-3500-ig van nyomatékmaximumon, és kb 4000-nél adja le a teljesítmény csúcsát, vagyis a dízel leg optimálisabb 0-100 gyorsulásához valószínûleg többet kell váltani, de mindenesetre a 2. nem huzatható majdnem 100-ig, pedig ott a legjobb a gyorsulás, és  a végsebessége az 5. fokozatban a teljesítménymaximumhoz fog esni, vagyis nem 5000-et fog pörögni a végsebességen, hanem kb 4000-et.

Mindenesetre egy nem kiélezett versenykörülmények között használt azonos teljesítményû benzines, és dízel közül a dízel sokkal kevesebb kapcsolgatással vezethetõ!!!

[Szeke]

Mert vagy teljesítmény van vagy takarékoskodás

Kimondtad a kulcsmondatot  :kacsint:

Csak dízelnél a kettõ együtt is megy. Benzinesnél nem. Ettõl függetlenül semmi bajom a benzinesekkel, most is azzal járok, meg szívesen járok a közeljövõben is.

[G6]

A gázolajos gép elõnye a jobb hatásfok, és az egyenletesebb nyomaték -nem nagyobb, mert más az áttételezés, a kerékre jutó nyomaték kb. azonaos- egyenletesebb. Ez azt eredményezi, hogy alacsony fordulattól egy nem túl magas, de a normál használat szempontjából többnyire elegendõ fordulatszámig egyenletes, viszonylag nagy nyomatékkal bír, íg yannak, aki nem szereti a váltókart fogdosni, annak ideális választás (bár a mai dízelek egyre inkább benzines karakterisztikájúak, nem véletlen a sok 6 sebességes dízel, egyre kisebb a használható fordulatszámtartomány)
Aki nem szégyell odanyúlni a váltókarnak, és néha elmenni a teljesítménymaximumig, annak meg a benzines lesz a nyerõ, mert jobban megy, csak másképp.

Papíron azonos teljesítményû benzines és gázolajos közül a benzinesnek jobb a gyorsulása, és nagyobb a végsebessége.

Éppaz, hogy a dízelnek nagyon púpos a nyomatékgörbéje, míg a benzinesnek nagyjából egyenletes, fõleg ha változó vezérléses. Egy mai, korszerû benzinmotor kb 2000-tõl 6000-ig leadja a max nyomatékának 90%-át, vagyis majdnem minden fordulaton egyformán (de kevés erõvel) húz. A dízel alapjáraton semmit nem tud, aztán hirtelen megindul, és egy bizonyos tartományban nagyon jól megy, utána már megint elkezd kellemetlen lenni, mert tovább pörgetve csak a hangja nõ, a vonóereje csökken. Ez utóbbiban jobb a benzines, mert végig egyenletesen gyorsulva éri el a végsebességét, a dízel pedig nagy lendülettel megindul, majd hirtelen végeszakad, mert hirtelen csökken a nyomatéka.

A keréken lévõ nyomatéka pedig általában még úgy is nagyobb lesz a dízelnek, hogy hosszabb a váltója, fõleg kisebb fokozatokban, ahol nincs nagy áttételkülönbség a benzinesekhez képest. Ezért is rugalmasabbak, és ezért húznak jobban a dízelek.

A benzines meg csak akkor megy jobban, ha konkrétan maximális gyorsulásra vagy kiváncsi, mivel ott a hamarabb lepörgõ, és nagy áttétel különbségû fokozatok hátrányosak. De minden más esetben a dízel lesz a gyorsabb, erõsebb. A végsebességük is csak azért kisebb, mert jellemzõen ultrahosszú utolsó fokozatot tesznek rájuk takarékossági okokból, aminek következtében már az amúgy nagy nyomaték is annyira lecsökken, hogy nemtudja legyõzni a légellenállást. A gyorsulásuk meg azért rosszabb, mert általában 1-gyel többet kell váltani 100-ig. A benzines még akkor is egyes végét pörgi, amikor a dízel már a 3-asért könyörög (60-70), és egyesben azért a benzinesnek nagyobb a keréknyomatéka, mint a dízelnek 3-asban, ergo, jobban is fog gyorsulni. De ezen szélsõséges helyzettõl eltekintve a dízel lesz a nyerõbb.

[G6]

Pont ezt írtam néhány hozzászólással korábban.

Turbóbenzin vs turbódízel.
Szívóbenzin vs szívódízel.

És ha egy autó 3.ban gyorsul igazán, akkor abban gyorsítunk, ha 4.ben akkor meg abban.

Szívóbenzint szívódízellel nincs értelme, mert nem alternatíva a kettõ. Két autó akkor lesz egy kategóriában, ha a vevõ mérlegel, hogy melyiket vegye. Manapság szívódízelt talán a VW-n kívül senkisem kínál, magyarul nem alternatíva, marad a turbós. Ha az ember bemegy a szalonba, akkor választhat egy 2 literes benzines és egy kétliteres turbódízel között, ergo ezeket fogja összehasonlítani, ezek közül fog választani, így nekünk is ezeket kell nézni. A turbóbenzin jó, csak egyrészt baromi drága, másrészt méginkább kijön a fogyasztási többlet a dízelhez képest. Ha egyárban lesznek a turbós benzinesek a turbódízelekkel, és a fogyasztásuk is kb a mostani szívóbenzinesek szintjére kerül, akkor nyilván már összehasonlíthatóbbak lesznek.

Másrészt ha egy autó 4.-ben gyorsul jól, akkor 3.-ban mégjobban, ez ugye evidens, a rövidebb áttételek miatt. Bár az igaz, hogy mivel a TD-k nyomatékgörbéje lejtõs, ezért nem lesz olyan nagy különbség a két fokozat között, mint egy benzinesnél, de azért lesz.

[Palaczk]

Én írtam tegnap konkrétan a BMW 523i (2.5 soros hatos 177 LE benzines) és az 525d (2.5 soros hatos commonrail 177 LE dízel) összevetését , az Auto Motor und Sport tesztjeibõl származó mérésekkel .

523i : 0-100 8.9 mp , vmax 235 , 60-100 IV/V 10.2/13.0 mp , 80-120 V/VI 13.8/18.3 mp , tesztátlag-fogyasztás 10.3 liter , belsõ zaj 100 kmh 63 dB , 160 kmh 72 dB , alapár 36.700 euro (németeknél) .

525d : 0-100 9.0 mp , vmax 230 , 60-100 IV/V 7.0/9.5 mp , 80-120 V/VI 9.2/12.5 mp , tesztátlag-fogyasztás  9.1 liter , belsõ zaj 100 kmh 62 dB , 160 kmh 70 dB , alapár 39.550 euro (németeknél) .

Pontosan, így van. Jó a párosítás, csak nem így kell mérni, hanem tessék a benzinest 3.ba visszaváltani 60-nál. Mert vagy teljesítmény van vagy takarékoskodás, de félmegoldást választani és még meg is mérni, teljesen felesleges.

Meséld el mibõl gondolod , hogy ha egy autó hatosban , ötösben és négyesben jobban megy mint a másik , akkor hármasban nem fog jobban menni  

A dízelnél pedig NYOMATÉK van , alacsony fordulaton is (úgy kábé 1500-tól) , ahol nem fogyaszt a motor . Ez talán valami bonyolult , nehezen végiggondolható dolog ?

[Palaczk]

Nem azt mondtam , hogy a dízel elmegy váltás nélkül . Azt mondtam , hogy kevesebb váltással megy el . A benzinessel is elindulhasz 60-ról a legnagyobb fokozatban , csak éppen sokkal lomhábban fog ez történni , mint a dízellel . A dízellel dinamikusabban tudsz elõzni visszaváltás nélkül , jobban fel tudsz menni emelkedõkön visszaváltás nélkül , stb . Röviden : a dízel alkalmasabb arra , hogy városon kívül váltás nélkül , illetve kevesebb váltással használd . Nem hiszem , hogy ne értenéd , hogy mit akarok mondani .

Azért ez sem teljesen igaz, a dízel legfelsõ fokozatban 60-ról nemigazán megy, ilyen sebességhez még a 4-est szereti, 5-ösben itt kb 1200-at forog, ahol még nagyon harmatos. Másképp kell vezetni a dízelt, az tény, de ha valaki ráérez, nem fog csalódni benne.

A mérési adatok azt mutatják , hogy gyakorlatilag az összes dízelautó sokkal jobban megy ötösben 60-ról , mint a benzines "párja" . Az olyan dízelek is , amelyeknél ez a legfelsõ fokozat , tehát nincs hatodik . Nézd meg az adatokat amiket tegnap beírtam , de van sok másik is . Persze négyesben még jobban megy , ez tény .

[Palaczk]

Mindenesetre egy nem kiélezett versenykörülmények között használt azonos teljesítményû benzines, és dízel közül a dízel sokkal kevesebb kapcsolgatással vezethetõ!!!

Ezt magyarázom én is , de hiába ... elmondják neked vitapartnereink , hogy csak az az egyetlen üdvözítõ megoldás , amiben a benzines képes egy picivel többet gyorsulni  : a maximumig pörgetve vezetés  :roll: ... megnézném , közülük ki vezet csakugyan így  :hmm:

[G6]

A mérési adatok azt mutatják , hogy gyakorlatilag az összes dízelautó sokkal jobban megy ötösben 60-ról , mint a benzines "párja" . Az olyan dízelek is , amelyeknél ez a legfelsõ fokozat , tehát nincs hatodik . Nézd meg az adatokat amiket tegnap beírtam , de van sok másik is . Persze négyesben még jobban megy , ez tény .

Lehet, hogy ezeknél az 5-ös nem a legfelsõ fokozat volt. Mert pl nemrég láttam az Autó Magazinban egy összehasonlító tesztet, amelyben a Lexus IS220d-t mérték 80-120-ra 6.-ban, és valami gyalázatos, 20 másodperc fölötti idõt produkált, pontosan a turbólyuk és a hosszú áttételek miatt. Szóval akkor pontosítok, a dízelek legfelsõ fokozatban nemigazán szeretnek 80 alatt lenni, ebben pl sokkal jobbak a szívó benzinesek, mert azok legalább elindulnak, ha nem is nagy erõvel, míg a dízel nem csinál semmit.

Ja, amúgy valaki kérdezte korábban a TS rugalmassági adatait:

80-120 km/h

4.-ben 6,8 s
5.-ben ~8,5 s
6.-ban ~10 s

Ezek jó értékek, de csak a rövid váltónak köszönheti. 4.-ben 120-nál már majdnem 6000-et forog.

[Palaczk]

A mérési adatok azt mutatják , hogy gyakorlatilag az összes dízelautó sokkal jobban megy ötösben 60-ról , mint a benzines "párja" . Az olyan dízelek is , amelyeknél ez a legfelsõ fokozat , tehát nincs hatodik . Nézd meg az adatokat amiket tegnap beírtam , de van sok másik is . Persze négyesben még jobban megy , ez tény .

Lehet, hogy ezeknél az 5-ös nem a legfelsõ fokozat volt. Mert pl nemrég láttam az Autó Magazinban egy összehasonlító tesztet, amelyben a Lexus IS220d-t mérték 80-120-ra 6.-ban, és valami gyalázatos, 20 másodperc fölötti idõt produkált, pontosan a turbólyuk és a hosszú áttételek miatt. Szóval akkor pontosítok, a dízelek legfelsõ fokozatban nemigazán szeretnek 80 alatt lenni, ebben pl sokkal jobbak a szívó benzinesek, mert azok legalább elindulnak, ha nem is nagy erõvel, míg a dízel nem csinál semmit.

Nézd , tény hogy a legtöbb közepes/nagy kocsiban már van hatodik fokozat is . Abban a 60-100-at általában , csak a 80-120-at . Viszont egy dolog biztos : az ötsebességesek is jól mennek már 60-ról . Néhány példa , ezek mind ötsebességesek :

Honda Accord 2.2i-CTDi 11.8 mp ; Opel Astra 1.3 CDTI (90 LE) 15.0 mp ; VW Golf 1.9 TDI (90 LE) 13.9 mp ; Renault Clio 1.5 dCi (86 LE) 14.6 mp ; VW Polo 1.4 TDI (80 LE) 14.8 mp .

Te szemlátomást megfelelõen tudod értelmezni a rugalmassági értékeket , láthatod , hogy ezek mind olyan értékek , amelyek az adott autó kategóriájához , illetve benzines megfelelõjéhez képest meglehetõsen jók .

Ami az említett Lexust illeti : borzalmasan hosszú lehet a hatosa , mert az az érték siralmasan gyenge , gyakorlatilag az összes konkurrens modell fele , vagy még kevesebb idõ alatt teljesíti a 80-120-at hatosban - köztük pl. az azonos motorral szerelt Avensis is (12.2 mp)  :szemforgat:

[G6]

Ha esetleg valaki nem látta volna, megtaláltam az összehasonlító tesztet az elõbb említett Lexusról, meg lehet nézni a rugalmassági adatokat:

http://www.autobild.de/drucken_alles.php?artikel_id=11417

[Palaczk]

Ja, amúgy valaki kérdezte korábban a TS rugalmassági adatait:

80-120 km/h

4.-ben 6,8 s
5.-ben ~8,5 s
6.-ban ~10 s

Ezek jó értékek, de csak a rövid váltónak köszönheti. 4.-ben 120-nál már majdnem 6000-et forog.

Talán érdekel , hogy mit tud a konkurrencia ...

Opel Astra 2.0 Turbo Sport (200 LE)/Renault Megane 2.0 16V Sport (224 LE)/VW Golf GTI (200 LE)

négyesrõl nincs adatom , csak 60-100-on : 6.6/6.2/5.2 mp

80-120 ötösben : 9.0/9.0/7.5
80-120 hatosban : 11.3/12.3/9.3

Magyarul csak a GTI hagyna ott , az se sokkal  :nagymosoly:

(Pusztán érdekességként , Audi A4 2.0 TDI , 140 LE : 60-100 négyesben 6.0 mp , 80-120 ötösben 8.3 , hatosban 10.7 mp . Ezt fõleg azon Kollégák figyelmébe ajánlom , akik szeretnek azzal érvelni , hogy bezzeg a turbós benzines , az odabaxna a dízelnek rugalmasságban is ... ezek egy 140 lovas 2.0 dízel adatai egy nehezebb karosszériában , össze lehet õket vetni a két , 200 lovas 2.0 turbós benzinesével  :idea: !)

[G6]

Ez, hogy utolsó fokozatban jól megy-e a dízel 60-80-ról, váltóáttétel kérdése. A szívó benzinesek egyenletesen húznak minden fordulaton, így nincs ilyen önmagukhoz képest jelentkezõ belassulás, míg a turbómotoroknál igen. Az ügyes gyártók ezt megfelelõ váltóáttételekkel, VGT turbóval és egyéb okosságokkal csökkenteni tudják, de sokszor látni olyat, hogy nagy fokozatban kis fordulaton bizony a turbódízel a fasorban sincs a benzineshez képest. Itt is van két példa:

http://www.zeperfs.com/duel1039-1038.htm

http://www.zeperfs.com/duel1130-9.htm

[G6]

Talán érdekel , hogy mit tud a konkurrencia ...

Opel Astra 2.0 Turbo Sport (200 LE)/Renault Megane 2.0 16V Sport (224 LE)/VW Golf GTI (200 LE)

négyesrõl nincs adatom , csak 60-100-on : 6.6/6.2/5.2 mp

80-120 ötösben : 9.0/9.0/7.5
80-120 hatosban : 11.3/12.3/9.3

Magyarul csak a GTI hagyna ott , az se sokkal  :nagymosoly:

Igen, ráadásul ezek 2 literes turbós benzinesek hatalmas nyomatékkal. De ugye törvényszerûen hosszabb a váltójuk, emiatt is tud versenyben lenni a Corolla velük. A TS legnagyobb fegyverténye a rövid váltó, ez nem vitás.