Sajnos nagyon rossz hírt hozott számunkra a reggel, váratlanul itthagyott bennünket Cleopatra, a 4 éves szukánk. Egyik pillanatról a másikra.
Ő most már a boldog csontoktól hemzsegő kutyamennyországban rója a köröket és hozza vissza a kedvenc sárga labdáját unos untalan. Élt 4 évet.
Trotter, nagyon sajnáljuk a Cleo-t mi is, sajnos a bélcsavarodás kortól független és végzetes.
Sajnos tesómék német juhásza is úgy "ment el", hogy reggel találtak rá, mellette egy kis adag apróra rágott csont maradék a gyomrából... Mi sem tudtuk, hogy konkrétan mi lehetett...Valószínű, hogy ugyan ez, mert előtte neki sem volt semmilyen problémája...
Előző este, miután evett Cleo, rohangált esetleg?
Fogalmam sincsen, lehet, hogy játszottak, de ez rendszerint így volt minden este és reggel. Habár a kicsi "kerített", a nagy jobbára egyhelyben várta, így edzettek.
Lehetnek ok-okozati összefüggéseket keresgélni, nagy valószínűséggel a baj éjszaka csúcsosodott ki, amikor aludtunk, reggelre már nem volt mit tenni.
Még betettem a kocsiba, hogy indulunk a klinikára, de ott érte a vég. Talán, ha hangja lett volna, mert akkor éjszaka is elvittem volna, de némán tűrt. Nade nem akarok ősz fejemmel pityogni, abbahagyom, elfogadtam, nincs mese, ez van.
Keresem az utódját.
A kicsi meg hamar felnőtt lesz, már házat őriz.