Mondjuk nálunk nem ilyen a helyzet, mint Bepiéknél. Jó is lenne, ha a két kutya az ágyba menne, akkor mi már nem férnénk el...
De a viccet félretéve a korábbi kutyáink felugrottak a bevetett ágyra, az volt a non plus ultra, ha nagynéha engedélyezve volt. Ott ahol a gazdi szaga a legerősebb, mmmmm, a kutyának ez a boldogság netovábbja.
Most más a helyzet, a lakásba alkalmanként bejöhetnek, de a háló az tabu.
Hát, nálunk ez az egy kis hülyegyerek is úgy el tud nyúlni az ágyon, hogy nem lehet tőle férni, úgy rugdosom, meg toszogatom arrébb, hogy elférjek.
Amúgy kicsi kora óta a hálószoba nálunk privát terület, oda nem teszi be a kutya a lábát. Ugyanúgy, ahogy írod, Trotter, ajtók egész nap nyitva maradnak és nem megy be, mert tudja a "rendszert".
Csak mostanában én költöztem át a nappaliban lévő kihúzható ágyra, mert Jucim betegeskedik, és, hogy tudjak legalább én jól aludni. Na, ide a kihúzható ágyra feljöhet a kutya, ez nincs neki tiltva.
Ma reggel is azt hittem megzabálom: Alszom nagyban, amikor egyszer csak őkelme felébred, feltápászkodik, nyújtózik hangos vinnyogással, majd ráront csak úgy a fejemre és elkezdi nyaldosni, hogy ő már felébredt és jobban tenném, ha én is így tennék. Nekem persze erőm nincs még fél 6-kor megmozdulni, így a kutya hangos nyekkenéssel visszahuppan mellém nekem dőlve, majd egy nagy sóhajt követve visszaalszik... én nem...
De mit tegyek, annyira imádom!!! Mindig megnevettet ez a csupaszív kutyagyerek...