Azért hozzá tenném, hogy mi eredetileg használt E11-es Corollát szerettünk volna venni, mikor vettük a Hondát. Az arány úgy nézett ki, hogy 2x annyi volt a szar E11, mint a Civic. Nem találtunk egy normális E11-est sem hosszú távon, Civic-ből addig még választani is lehetett. Kb ennyit ér a hondáshülyegyerek és a pappercorollás sztereotipia. A sok "papper" mind szarrátörte a kocsiját és a sarki bádogos csinálta meg véletlenül szinte minden esetben. Addig a Hondánál nem volt ennyire rossz az arány, mert ott vagy enyhén sérült volt a kocsi vagy már meghaltak benne és bontóban van.
Súlyosan sérült és eladó Civic-et nem találtunk valamiért.
Amúgy nem tudom, melyik a rosszabb, az idióta váltani nemtudó gyökér, aki nem cserélteti a motort és a szívócsonkot garanciaidőn belül és 3 évente cseréltet 10W-40-es olajat (kb ilyen lehetett az én kocsim motorcsere előtt) vagy a fiatal hülyegyerek, aki minden pénzét a kocsijára költi és azt tuningolja, igaz, hajtja is keményen.
Ha egy kocsi nincsen atomjaira törve, akkor azért attól még jó vétel is lehet, hogy keményen hajtva volt. Meggyűrűzni egy VTi-t sem nagy kunszt, utána meg olyan lesz kb mint a gyári motor. (Amúgy 60e-ért VTi blokkot kapni 5 helyen kb az országban jelenleg is.) Ki kell a kopó alkatrészeket így is, úgy is cserélni, meg az összes tömítést is, nekem mindegy, hogy a sorompón 40-nel vagy 140-nel mentek vele át. A kocsi állapota számít, meg hogy törve mennyire volt, nem az, hogy hajtották-e keményen vagy sem -- szerintem.
Amúgy nagyon sok Toyotást ismerek, aki a hondáshülyegyerekeket megszégyenítően közelekedik az utakon... Én sem vagyok egy totojázós sofőr, pedig nekem is pappercorollám van...
Mellesleg megjegyzem, hogy a 10+ éves Hondáknak, amit szervizelek, fele annyi bajuk sincsen, mint az E11-eseknek vagy az E12-eseknek. Nincsenek idegesítő típushibák, nincsenek tönkremenő ködlámpakapcsolók, nincsenek akadós szar váltók, stb... Én azért Toyotás vagyok, szeretem, hozzám ez illik jobban, csak azért nem árt objektívan nézni a dolgokat!
