A minden gépben a winyó a legérzékenyebb alkatrész mechanikai szempontból. Kedvencem, amikor a lányok jönnek be értekezletre, bekapcsolva, nyitott állapotba viszik kétkézzel a laptopot a folyosón egyik szobából a másikba, majd lecsapják az asztalra.
A wincheszternek az író/olvasó feje csak pár nanométer távolságra van a mágneses lemezektől, egy winyóban pedig minimum 2 fej van (egy forgó lemez mindkét oldalán, de lehet több ilyen tányér is egy winyóban). Bármilyen mechanikai hatás éri a winyót,
működés közben az első számú veszély, hogy a fejek belecsapódnak a tányérokba, és ott bizony mechanikai sérülés keletkezhet, azon a ponton az adat írása vagy olvasása már lehetetlen. És nyilván, ez csak akkor szokott kiderülni, amikor pont arra az adatra van szükség, ami épp egy ilyen helyen van, kvázi nem azonnal.
Ehhez nem kell leejteni a gépet, elég ha csak egy határozottabb mozdulattal tesszük le az asztalra, de ha valaki nagyon üti a billentyűzetet, vagy netán ugyanarra az asztalra rácsap (hogy közbe ugrik egyet a laptop) ezek mind olyan befolyásoló tényezők, amelyek a winyó halálához vezetnek. Számos technológia van a winyókban, amelyekkel megpróbálják ezt megelőzni, pl. rezgés érzékelő alapján gyorsan megemelik vagy félrerántják a fejet stb., kisebb-nagyobb isikerrel.
Mindez csak arra vonatkozik, hogy bekapcsolt állapotban. Mert kikapcsolva, vagy legalábbis standby-ban vagy altatva a gépet, a winyó fejek parkoltatva vannak a lemezeken kívül, olyankor a mechanikai hatások ilyen fajta károkat nem okozhatnak.
Nyilván az SSD-k ilyen szempontból sokkal jobbak, azokba nincs mozgó alkatrész.
