B.S., abszolut félreérted a dolgokat. Totál tévhitben élsz.
A routerek (mind, kivétel nélkül), valójában pici számítógépek, melyekben ugyanúgy van processzor, memória, hálózati kártya, mint a PC-kben. Nincs bennük wincheszter, videókártya, hangkértya, és olyan periféria, ami a route-olási funkciókhoz nem szükséges. A bennük lévő processzor, memória, háttértár pedig akkora van bennük, amekkora ehhez a feladat ellátásához nagyjából elégséges otthoni használat esetén.
A gyártók, ugyanúgy, mint a PC-gyártók vagy saját magad, tervező asztalnál összeválogatják a piacon kapható alkatrészekből azokat, amelyekből úgy gondolják, hogy egy sikeres router-t piacra tudnak dobni. Legtöbb esetben egy alaplapba integrálnak mindent, de gyakran előfordul, hogy a routerek alaplapjára egy szabványos laptop-fajta miniPCI foglalat kerül, és bele egy laptop-féle miniPCI WiFi kártya.
Majd a gyártó szoftver fejlesztői írnak rá egy szoftvert, mely megoldja a route-olás feladatokat, webes felületet tartalmaz (mint egy tök normál weboldal, egyébként). Ezt maguk döntik el, hogy milyen környezetbe végzik: zárt forráskódú, egyéni szoftverrel (legtöbb D-Link, SMC, etc), vagy nyílt forráskódú Linux operációs rendszerre alapuló szoftverrel oldják meg (Linksys, TP-Link, legtöbb Asus modell). Az első megoldás bonyolultabb, költségesebb, licencdíjas lehet (a processzor-gyártótól megvett utasítás készletet támogató fejlesztői környezet), és rugalmatlan a generációváltáskor, a programozók taníttatása nagyobb erőfeszítést igényel - ellenben a teljes szellemi termék a gyártó birtokában marad. A második megoldás rugalmasabb, jelentősen olcsóbb, de kötelezi a gyártót, hogy a termékben lévő szoftverhez tartozó teljes forráskódot publikussá tegye.
Mivel a teljes forráskód hivatalosan elérhető, bárki, aki érez magában egy kis késztetést, írhat hozzá programokat kénye kedve szerint. Nyilván vannak ilyen emberek, nem is kevesek, akik csapatokba szervezve, a routerek ezreit egyenként felderítik, beolvasztják a forrás kódokat közös fejlesztői platform alá, és az összes lehető legjobb funkcionalitást egyesítik, hogy az adott hardverből, minél több legyen kihozható.
Miközben a gyártó egy efféle termék szoftveres fejlesztésével jó, ha 4-6 hónapot foglalkozik, a rövid életciklus miatt, és a kényszer miatt, hogy újabb és újabb modelleket dobjon a piacra, addig a közösség összefog, és éveket (lassan már évtizedet) átívelő folyamatos támogatás nyújt az eszközökre. Ezért van az, hogy pl. a Linksys-ek között már 10 éves modell is van, amire mai napi friss szoftvert tehetünk, ami sokkal biztonságosabban működik, mint amit annak idején bele álmodtak (lásd pl. a DNS-poisoning vírust, ami a routerek DNS szerverét támadja meg; a zárt forráskódú routerek többsége, amit 2008 előtt gyártottak mai napig komoly veszélynek teszik ki gazdájukat, mert már a gyártó nem ad rájuk frissítést, miközben a Linux-alapúak, ha a gyártó már el is felejtette őket, egy friss valamilyen-WRT nyílt firmware-el még megmenthető).
És a közösség a jobbnál jobb megoldások mellett, a kevésbé piacképes, bonyolult funkciókat is megpróbálja megvalósítani. Egy OpenVPN tunnel-t lebonyolító eszköz százezres nagyságrendbe kerül a boltban, de egy tízezres nagyságrendű hardveren is futtatható, ha valaki veszi a fáradságot és utánanéz, hogyan.
Bizonyos gyártók már úgy árulják a router-eiket, hogy eleve közösségi szoftver van rajtuk. Ők is betársultak a közösségbe, mert így még olcsóbb a szoftver fejlesztés. Egészen konkrétan a Buffalo márkájú routereken már pár éve DD-WRT fut, és nem ők az egyedüliek.
Az RF-teljesítmény megnövelése ("antenna túlhúzás") nem okoz semmilyen kárt az eszközben. Csupán annyiról van szó, hogy Európában szigorúbbak az előírások a rádiófrekvenciás sávok használatáról, mint a világ többi részén. Mivel az összes ilyen kütyüt ma már keleten gyártanak, egyformára készítik őket, és az Európának szánt példányokat szoftveresen visszafogják a kimenő teljesítményben. Semmi másról nincs szó, mint hogy az alternatív szoftverekben ez a teljesítmény korlát egyszerűbben léphető át, mint a gyáriakban. Pontosabban: a gyári firmware-ban a túllépést úgy tudod elérni, hogy a router beállításaiban megadod, hogy az ország, ahol élsz, az Amerika, nem Magyarország; DD-WRT-ben pedig egyenesen a mW értéked írod át. Semmi más. A laptopodon, ha megfelelő driver van a WiFi kártyádhoz, ott is beállíthatod, milyen országban élsz - annak megfelelő lesz a maximális kimenő teljesítmény. Nyilván ha a router-eden emeltél teljesítményt, a klienseken is emelned kell, különben semmi értelme az egésznek - ez egy kétirányú kapcsolat.
Garancia: a firmare feltöltéséhez nem kell szét szedni a készüléket. Garancia vesztés nincs, a nyílt forrás kódot mindenki hivatalosan buherálhatja. Az más tészta, ha a firmare feltöltésekor elrontasz valamit, és a kütyü meghal, azért valóban te felelsz, de a megoldás erre is megvan, és meg tudod magad oldani.
