Igen, kis kiegészítés:
Azért írtam mesterpedagógusokról meg kutatótanárokról, mert ott a legmagasabb az elérhető fizetés (persze ez a minősítés nem azt jelenti, hogy olyan minőségben is tanít, sajnos bármennyire ez lenne logikus, ez a rendszer NEM arról szól: inkább arról, hogy ki mennyire tudja eladni magát és azt adminisztrálni), de nem a teljes közoktatásban.
A szakképzésben egy éve már mindenki oktató, ott az életpályamodell már nem játszik, lehet alkudozni a fizetéssel. Pontrendszer ott is van persze, csak az a tavalyi átsoroláskor szinte semmit sem számított, hanem az életkor: minél fiatalabb volt valaki, annál nagyobb volt a béremelése, volt, akinek 100% feletti. Gyakorlatilag egy pályakezdő fizetése magasabb volt egy közel 20 éve tanítónál (ugyanúgy egyetemi végzettség mellett). Ezek bárki számára nyomon követhetők voltak tavaly is, amikor ment a nagy átszervezés. Ráadásul ismerek olyan pályakezdőt, aki egy év után hagyja ott a szakképzést, ezzel a magasabb fizetésével együtt, és mit mondjak, igaza van. Látszik, hogy ezzel az egésszel gyakorlatilag egy nettó jelenértékszámítást (NPV) végeztek a döntéshozók, minél több aktív éve van, annál többet ér valaki, de a jelek szerint ez sem jön be.
Mesterpedagógusok (akik átkerültek a szakképzésbe és már oktatók ők is) közül meg többen 10% alatti béremelést kaptak (általában ők idősebbek, 40 év felett, akár nem is kevéssel, mire eljut odáig valaki, lásd előző bekezdés), plusz közel 50% óraszámemelést (16 óráról 24 órára). A vezető beosztásúaknak tudtommal egész szép pénze van, de az nem túl sok, gyakorlatilag <10%-a a teljes létszámnak.
