Két dologra reagálnék.
Az egyik a teszgyőztesség, vagy jó helyezés kérdése.
Első ülésnek én is tesztgyőztest vettem, aztán szomorúan láttam, hogy a következő évben már más ülések jobbak voltak, és ez azóta is így megy. Szerintem nem érdemes feltétlenül a legjobban pontozottat venni, mert az a szó, hogy megfelelt, azt jelzi, hogy az e szintet elért ülések mindegyike átment a biztonsági próbán. Én ezek közül bármelyiket nyugodt szívvel megvenném, illetve innen már az egyéb szempontok dönthetnek.
Isofix. Ez kicsit olyan, mint a biztonsági öv. Az esetek nagy részében jobb eredményt ér el egy ülés, ha isofix-ponthoz rögzítik, de a nagy becsapódási sebességű ütközéseknél - éppen a nagyobb merevség miatt - megfordulhat a sorrend. Viszont az is igaz, hogy a nem isofixes ülés csúszkál, nehezebb a gyereket bekötni, mint nélküle. Mindenki döntse el maga, hogy megéri-e neki az isofix kb. harmincezres felára. Nekem nem ért meg ennyit, de nem fogok senkit rábírni sem az én álláspontomra, sem annak ellenkezőjére. Végül is az egész valahol sorsszerű, hiszen nagyon ritkán van szükség arra, hogy az ülés kifejtse azt a funkcióját, amire való, tehát az ember tk. vagy azzal nyugtatja magát, hogy bízik a szerencsében, hogy megússza karambol nélkül - és ennek esélye egyáltalán nem a lottóötösével vethető össze - és így megspórolja a felárat, vagy azzal, hogy megvette az adott pillanatban a(z egyik) legbiztonságosabb ülést, és ennél többet nem tehet a gyereke életéért.
