Járműtörténeti topik

[Palaczk]

Klaco: Lemondok az első helyről, bár azt el kell mondjam, hogy a találatom nem jöhetett volna létre, ha nincs a Google.


Az IL-t valóban keverem, IL76 volt.
Hiába no, 10 éve leszereltem és azóta nem nagyon foglalkoztam a repüléssel.

Szóval akkor számítógépes segítség volt Nem baj, de én fejből tippeltem, de nem kell annyira az első hely, csak úgy mondtam Egyébként tényleg elég döbbenetes, asszem az űrtechnológiában meg úgy van, hogy az űrsikló 30 tonna, és az üzemagyag miatt 3000tonna a felszállás elötti súlya. Ez nem 100%, csak ez rémlik régebbről.

Nem a sikló ilyen nehéz felszállás előtt (érdekes is lenne , ha ez a közepes repülőgép-méretű jármű többezer tonna lenne ) , hanem az emelőrakéták és az üzemanyagtartály , plusz természetesen maga a sikló együtt . Ennek a sikló csak a töredéke , az oroszlánrész a fő üzemanyagtartály , ami aztán emelkedés közben kiürül és leválik (ugyanúgy , ahogy az emelőrakéták) .

Ez az oka annak , amiért a rakéta-technika valódi űrutazásra igazából alkalmatlan . Ahhoz , hogy csillagászati léptékkel parányi távolságokat megtegyünk , borzasztó mennyiségű üzemanyagra van szükség . A hasznos teher sokszorosára , nagyon kicsi hatósugár mellett . És persze , megintcsak csillagászati léptékkel , az így meghajtott űrjármű csigalassú . Amíg e téren fel nem találunk valami újat , nem nagyon tudunk majd messzebb jutni , mint a szomszédos bolygók .

[KLaco]

Nem a sikló ilyen nehéz felszállás előtt (érdekes is lenne , ha ez a közepes repülőgép-méretű jármű többezer tonna lenne ) , hanem az emelőrakéták és az üzemanyagtartály , plusz természetesen maga a sikló együtt . Ennek a sikló csak a töredéke , az oroszlánrész a fő üzemanyagtartály , ami aztán emelkedés közben kiürül és leválik (ugyanúgy , ahogy az emelőrakéták) .

Ez az oka annak , amiért a rakéta-technika valódi űrutazásra igazából alkalmatlan . Ahhoz , hogy csillagászati léptékkel parányi távolságokat megtegyünk , borzasztó mennyiségű üzemanyagra van szükség . A hasznos teher sokszorosára , nagyon kicsi hatósugár mellett . És persze , megintcsak csillagászati léptékkel , az így meghajtott űrjármű csigalassú . Amíg e téren fel nem találunk valami újat , nem nagyon tudunk majd messzebb jutni , mint a szomszédos bolygók .

Persze hogy a rakéták nehezek, nem a sikló. Azt nem értem, biztos én vagyok a buta, hogy a parittya elv csak szondáknál műxik, nagyobb tömegre nem jó? Pedig az jó dolog. A másik meg a napszél befogása lenne.

[Palaczk]

Nem a sikló ilyen nehéz felszállás előtt (érdekes is lenne , ha ez a közepes repülőgép-méretű jármű többezer tonna lenne ) , hanem az emelőrakéták és az üzemanyagtartály , plusz természetesen maga a sikló együtt . Ennek a sikló csak a töredéke , az oroszlánrész a fő üzemanyagtartály , ami aztán emelkedés közben kiürül és leválik (ugyanúgy , ahogy az emelőrakéták) .

Ez az oka annak , amiért a rakéta-technika valódi űrutazásra igazából alkalmatlan . Ahhoz , hogy csillagászati léptékkel parányi távolságokat megtegyünk , borzasztó mennyiségű üzemanyagra van szükség . A hasznos teher sokszorosára , nagyon kicsi hatósugár mellett . És persze , megintcsak csillagászati léptékkel , az így meghajtott űrjármű csigalassú . Amíg e téren fel nem találunk valami újat , nem nagyon tudunk majd messzebb jutni , mint a szomszédos bolygók .

Persze hogy a rakéták nehezek, nem a sikló. Azt nem értem, biztos én vagyok a buta, hogy a parittya elv csak szondáknál műxik, nagyobb tömegre nem jó? Pedig az jó dolog. A másik meg a napszél befogása lenne.

A legfőbb gond a sebesség . Amíg ezt nem tudjuk drasztikusan növelni , nem jutunk messzire .

[music]

Nagyon jó, hogy lett ez a topic.
Először is Trotter kollégának szavazzunk meg egy máltai nyaralást, élvezni fogja a sok öreg angol sárga buszt :nagymosoly:

[KLaco]

A legfőbb gond a sebesség . Amíg ezt nem tudjuk drasztikusan növelni , nem jutunk messzire .

A parittya elvnek pont ez a lényege, hogy csak 1szer kell nagyon felgyorsítani, a többit elvégzik a bolygók, holdak, és közben csak nagyon kis energiát kell felhasználni, tény nem gyors, mert pár évbe kerül, hogy a Vénuszig eljusson 1 szonda.

[Palaczk]

Nagyon jó, hogy lett ez a topic.
Először is Trotter kollégának szavazzunk meg egy máltai nyaralást, élvezni fogja a sok öreg angol sárga buszt :nagymosoly:

Támogatom az ötletet  

[Palaczk]

A legfőbb gond a sebesség . Amíg ezt nem tudjuk drasztikusan növelni , nem jutunk messzire .

A parittya elvnek pont ez a lényege, hogy csak 1szer kell nagyon felgyorsítani, a többit elvégzik a bolygók, holdak, és közben csak nagyon kis energiát kell felhasználni, tény nem gyors, mert pár évbe kerül, hogy a Vénuszig eljusson 1 szonda.

Na , hát ez az . Ahhoz , hogy pl. átruccanjunk a szomszéd galaxisba , ki kellene találni valami újat  :roll: ... lehet , föl kéne venni a kapcsolatot Chewbaccával , hogy magyarázza már el azt a hiperhajtóművet  :nagymosoly: ... de felőlem konzultálhatunk Ellen Ripley hadnaggyal is , bár a Milennium Falcon azért coolabban közlekedett  

[music]

A legfőbb gond a sebesség . Amíg ezt nem tudjuk drasztikusan növelni , nem jutunk messzire .

A parittya elvnek pont ez a lényege, hogy csak 1szer kell nagyon felgyorsítani, a többit elvégzik a bolygók, holdak, és közben csak nagyon kis energiát kell felhasználni, tény nem gyors, mert pár évbe kerül, hogy a Vénuszig eljusson 1 szonda.

Na, hát ez az. Ahhoz, hogy pl. átruccanjunk a szomszéd galaxisba , ki kellene találni valami újat  :roll: ... lehet, föl kéne venni a kapcsolatot Chewbaccával , hogy magyarázza már el azt a hiperhajtóművet  :nagymosoly: ... de felőlem konzultálhatunk Ellen Ripley hadnaggyal is, bár a Milennium Falcon azért coolabban közlekedett  

Hát már a naprendszeren belül is, pláne ha arról van szó, hogy ember is ülne benne, hiszen akkor kapásból szorozhatjuk 2-vel a számot, és visszafelé nem műkszik a parittya.
Meg ezzel az is baj, hogy nem lehet akármikor, hanem ki kell számolni a jó konstellációt.

[Trotter66]

Herr Ritter Trotter , micsoda topik , ezt nevezem  :nagymosoly:  :10:   !!!

Lehet írni mindenről ide , ami jármű   ?

Hát  azért járműtörténeti...... a kerékpár is belefér. Tulajdonképpen ezért nyitottam, hogy egy helyen legyenek a fejtegetéseink. Pl: Polski Fiat fékberendezés, Moszkvics történelem stb.....

De most inkébb egy kis BMW, igaz motorban:


[/img]

[Trotter66]

Nagyon jó, hogy lett ez a topic.
Először is Trotter kollégának szavazzunk meg egy máltai nyaralást, élvezni fogja a sok öreg angol sárga buszt :nagymosoly:

Bírnám, és köszönöm is a jóságot, kedves Music mester!

Csak az lenne a baj, hogy az egész szigetből csak a buszpályaudvart ismerném... Külön öröm volt, hogy Mickey feltett néhány öreg Leylandot stb....

[Palaczk]

És ha BMW motor , akkor említhetjük mindjárt a legendás R 75-öst , a Wehrmacht hűséges igáslovát , amely többek közt az afrikai sivatagban is megállta a helyét - a képen az Afrika Korps kötelékébe tartozó 21. pc. ho. felderítő alakulatának egyik gépe  



... bár állítólag a kardánhajtásnak voltak némi problémái a homokkal , de azért alapvetően bírták a gyűrődést .

[music]

Először is Trotter kollégának szavazzunk meg egy máltai nyaralást, élvezni fogja a sok öreg angol sárga buszt :nagymosoly:

Bírnám, és köszönöm is a jóságot, kedves Music mester! Csak az lenne a baj, hogy az egész szigetből csak a buszpályaudvart ismerném.

Ó, ne hidd!
Azokat a buszokat ki is próbálnád, és hát az egész szigetecskét behálózza az útvonalhálózatuk, szóval folyton rajtuk ülnél - elég olcsók a jegyek, no meg nemcsak egy 1 pályaudvar van ott...

[Trotter66]

Szóval, akkor elkezdem egy nagy levegővel:

Úgy gondoltam szépen lasan csinálok egy sorozatot, melyben a teljesség igénye nélkül a márkák keletkezésének történetét írom le:

ELSŐ:

Elsőként álljon hát a VOLVO keletkezésének "mítosza":

Az 1920-as évekig a svédek csak álmodoztak a saját gépkocsiipar megteremtésén, így a jó öreg kontinensről szerezték be az éppen futó automobilokat.

Aztán a tartthatatlan állpotot megúnva két derék svéd úriember, nevezetesen Assar Gabrielsson és Gustaf Larson gondolt egy merészet és 1924-ben elkezdték az első svéd autógyár megalakítását. Megjegyzendő, hogy a két úriember közül Gabrielsson volt az üzletember-menedzser - egyébként a SKF-féle golyóscsapágybizniszben dolgozott -, míg Larson mérnökként és tervezőként dolgozott.

Az első ízig-vérig svéd autó, az első Volvo 1927. április 14.-én gördült ki a gyárból a tulajok legnagyobb örömére. Ezt a modelt nevezték el a típusszáma mellett Jakobnak.

Volt belőle nyitott és zárt modell is, később még platós kivitelt is szerkesztettek hozzá a derék svédek, sőt még egy traktorra is futotta, amit az egyszerűség kedvéért szitén Jakob-ra kereszteltek.

És hogy mi lett belőle?

Pl. a kedvencem: Volvo V70 Cross and Country

[Misi]

Csináld meg ezt a sorozatot képekkel és tedd fel a honlapra.

[Trotter66]

És ha BMW motor , akkor említhetjük mindjárt a legendás R 75-öst , a Wehrmacht hűséges igáslovát , amely többek közt az afrikai sivatagban is megállta a helyét - a képen az Afrika Korps kötelékébe tartozó 21. pc. ho. felderítő alakulatának egyik gépe  
... bár állítólag a kardánhajtásnak voltak némi problémái a homokkal , de azért alapvetően bírták a gyűrődést .

Ez egy eredeti aus 1942......