A történet még 1997-ben történt december környékén. Akkor vettem meg a Suprámat, és egy kis szelephangja volt. Felhívtam a kiskõrösi szervízt és idõpontot egyeztettünk. Megbeszéltük, mondtam, hogy mi a gondom és azt is tudtam, hogy egy speciális szerszám kell a lapkák kipiszkálásához. Ennek meglétérõl is érdeklõdtem, és megnyugtatott a szervízvezetõ( nevére már nem emlékszem, egy jólszituált magas ember), hogy mindennel rendelkeznek a probléma megoldásához. Szabadságot vettem ki. 80KM az út. Fogadtak. A szervízvezetõ elkérte a külcsot és telefonálva elindult a kocsival. Csúszós volt az út, úgyhogy majdnem a karosszériás mûhelyben kötöttünk ki (automata a kocsi, ha csúszika az út, akkor lassú tempónál fékezve az elsõ kerék blokkol a kúszás meg viszi elõre a kocsit). Felhívta a figyelmünket, hogy a váróban kell tartózkodnunk a javítás idelye alatt. Hát én megszegtem a szabályt. Szegény szerelõk köpni-nyelni nem tudtak a dologhoz. Semmilyen célszerzámuk nem volt, nem voltak beállítási adataik. Egy csomó csövet szétvágtak,eltörtek, majd azt mondták, hogy hagyjam itt az autót, és egy-két nap múlva jöjjek érte. (Vezértengely ki, lapka megrendelés, összeszerelés) Összeszereltettem. El akartam menni, de a forgalmi nálük volt, 8000.-(1997) kértek a javításért. Elrobbant az agyam. Megbeszélünk mindent, tudták mire vállakoznak mégse tettek érte semmit. 3500.--ban megegyeztünk, de úgy érzem, hogy az elcseszett napomat, az üzemanyag díjamat nekik kellett volna megfizetni. Rádöbbentem, hogy ha jó munkát akarsz kapni, akkor neked kell megcsinálni. Azóta nem jártam szervízbe, de nem is fogok.
Remélem az az arogáns szervízvezetõ már nem foglalkozik autókkal, hanem valahol olyan munkahelyen dolgozik, ahol nem kell emberekkel foglalkozni, mert hazudni nem szabad!