Sziasztok!
Meggyógyult az autóm, hála a Toyota Supernek. :nagymosoly:
Szóval történt február 5-én egy koccanás, amirõl 3 nap múlva értesültem, akkor vettem ugyanis észre, hogy megsérült a kocsi. A hátsó lökhárító jobb oldalán is volt így egy húzásnyom (a bal oldalát korábban még nekem sikerült lerendezni, hogy ne legyen olyan homogén). Ugyanekkor vettem észre, hogy össze van karcolászva a bal elsõ ajtó, meg a jobb hátsó sárvédõ is. De nem is ragozom, asszem korábban már síránkoztam egy sort...
Mellette akkora mázlim volt, hogy az okozó ott hagyta a névjegykártyáját, és rögtön elismerte a felelõsséget, amikor felhívtam. Aztán fogtam magam, és beballagtam a Toyota Superhez, ahol - Misivel egybehangzóan - felhomályosítottak, hogy õk nem csinálnak karosszériamunkát, pontosabban nem ott, hanem a Fóti úti telephelyhen, ami a Schiller telephelye. No ez nem tetszett annyira, hogy nem :toy: -emblémás a kasztnis, de úgy voltam vele, hogy elmegyek, megnézem, aztán ha nem tetszik, legfeljeb nem megyek vissza.
Szombat lévén nem volt munkafelvétel, csak a szalon volt nyitva, de egy ottani kolléganõ minden iratot a kezembe nyomott, hogy ezzel térjek vissza kitöltve hétfõn. Úgy is lett, csak sajnos a toyotás ügyintézõ, Hangyás Zsolt épp aznap ment el szabadságra, így le lettem pattintva az opelos vonalra. És itt volt az, amikor kissé meginogtam.
Felvette a manus a mindenféle adatokat, körbe lett fényképezve, teljesen korrekt volt a hozzáállása, és megígérte, hogy ha a bankkal, meg a biztosítóval rendezik a mindefélét, visszahív. Még egy hét múlva is csend volt. Aztán nem bírtam tovább, felhívtam. Mondta, hogy igen, vele beszéltem, és minden rendezett, de hogy ne álljon az autó, inkább megrendelik a lökhárító alsó részét, és majd csak egy hét múlva kell bevinem, amikor megjön az alkatrész. Ja és ha megjött, szólnak.
Még annyyit a kárfelvétellel kapcsolatban, hogy az világos volt, hogy a karcolás nem a balesettel kapcsolatban keletkezett, így azt nem is tudták a biztosítás terhére javítani, így abban egysztünk meg, hogy ezt saját zsebbõl kell majd fizetnem, ami olyan 1.500.- Ft lesz.
Újabb egy hét telt el, és semmi. Végül megint én hívtam õket. Kiderült, hogy opeles kollégánk megrendelte az alkatrészt, jövõ hétfõn (azaz ezen a héten) lehet bevinni.
Itt voltam egy kicsit pipa, mert kétszer ígérték meg, hogy szólnak, és egyszer sem szóltak. Nem a telefonálgatással van a gondom, mert nem vagyok lusta felemelni, de ha egyszer aban egyszkedtünk meg, hogy hívnak, akkor legyen úgy. Ha azt mondta volna az ürge, hogy hívjam õket egy hét múlva, hívom õket egy hét múlva, nem gond ez.
Aztán most hétfõn, amikor bevittem, már Hangyás Zsolt volt benn. Azt mondta, hogy célozzunk meg egy szerdai napot. Peeersze mondom, szerda. Azzal a lendülettel felkészültem rá, hogy következõ hétfõn, vagy leghamarabb péntek délután rájuk szólok...
Aztán szerdán délben mi történik? Megcsörren a telefon, Hangyás úr jeletkezik, hogy kész a kocsim, mehetek érte. Ez igazi meglepetés volt. A nagyobb már csak akkor ért, amikor a helyszínen kiderült, nincs fizetni valóm. Sõt, még úgy sem volt, hogy külön szóba hoztam, hogy ebben egyeztünk meg még az elején, és én erre is fel vagyok készülve. :nagymosoly: El lettem hajtva. :nagymosoly: :nagymosoly: :nagymosoly:
Szóval nem tudom, mennyire derült ki a fentiekbõl, de ez itten egy hepiendes történet, amiben volt némi bukdácsolás, de joban végzõdött, mint ahogyan alapból vártam. Igazából nem tudom, mi lehetett enek a két hétnek az oka, talán az, hogy a Hangyás Zsolt szabadságon volt, és a többi munkatárs kicsit hanyagolta a toyotás ügyeket. De hála és köszönet a Toyota Supernek, és Hangyás Zsoltnak külön, valamint annak, hogy a szabadsága véget ért (bár eben az örömben lehet, hogy õ nem osztozik velem olyan õszintén).
Egyszóval: :magasztal: :10: :nagymosoly:
Ui.: fontolagtom, hogy beállok Misi mögé az igehirdetõk táborába... :nagymosoly:
