Na szóval ...
Oké hagyjuk a vívódást hogy belevágni vagy nem belevágni. Maradjunk az alapnál hogy belevágnak.
Egyébként ha elemezni akarunk egy partraszállást a legjobb ha egy sikeres partraszállást veszünk összehasonlításnak. Látom már te is vettél példát: ott van a D-day végülis majdnem ott volt csak a másik irányban. Ott az angol-amerikai haderőnek megvolt a flottafölénye a légifölénye megvoltak a szükséges eszközeik és mégis nagyon hosszú időbe telt amíg annyi csapatot tudtak partratenni ami már fölényt jelentett az ellenséggel.(ők viszont képesek voltak nehézfegyverzetet partrarakni már az első napon) Nem véletlenül mondta Rommel hogy a partraszállás sikere még az első 24 órában el fog dőlni. De nekünk nem ez a lényeg hanem az hogy a szövetségeseknek megvolt a légifölényük még sem tudták megakadályozni a német páncélos alakulatokat abban hogy ellentámadjanak.A parttól néhány kilóméterig a flottahajók tüzérsége támogatta a partraszállókat mégis sikerült a Panzer Lehr alakulatoknak egyszer eljutni a partig.
Nem véletlen építettek mobil kikötőt mert az első kikötő amit elfoglaltak Cherbourg is csak hetek múlva került a kezükre és még hetekbe került rendbehozni.(még a német kapitulációkor is volt francia kikötő német kézen) Másrészt a partraszálló alakulatok hetekig a hajókon aludtak mert várták a jó időt és a flottának is sokáig kellett a csatornán maradni hogy biztosítsa az utánpótlást.
Ezzel kapcsolatosan két , nagyon fontos dolgot jegyeznék meg . Két olyan tényezőt , amely miatt erősen sántít ez az összevetés az Overlorddal , és ezért az ebből levont következtetések is .
1 : a felkészültség mértéke . A németek éveken át készültek a szövetségesek partraszállására . OK , hogy elsősorban nem ott , ahol végül is bekövetkezett ; de azért ott is elő volt készítve a terep , voltak kész tervek , megfelelően csoportosított és felszerelt egységek , stb stb . Az angolok mindennek híján voltak – optimistán számolva is legfeljebb néhány hetük lett volna az előkészületekre , egy olyan sereggel , amely korábban óriási mennyiségű hadianyagot vesztett (Dunkerque) , és egy olyan , előkészítendő partszakasszal , amely fölött az ellenség légiereje korlátlanul randalírozhat (erről lejjebb bővebben) . A különbség a két helyzet között , finoman szólva , komoly !
2 : a harckocsik . Erről nem kell túl sok szót vesztegetni : nem lehet összehasonlítani a ’40 őszén rendelkezésre álló típusokkal felszerelt brit harckocsi-alakulatokat (és a mennyiségüket sem) azokkal a korszerűsített Panzer IV-es , no és még inkább Panther és Tiger tankokkal felszerelt , nagyon komoly harctéri tapasztalatokkal rendelkező , jelentős létszámú német páncélos erőkkel , amelyek össze voltak vonva Normandiában . Az , hogy ezek nem tudták a tengerbe nyomni a szövetségeseket az első néhány órában , ismét csak Hitleren múlott – az alvó Hitleren , akit ugye nem lehetett felébreszteni … Node ezzel az 1940-es angol páncélos erőket összevetni nem lehet .
És akkor térjünk vissza a Seelőwe hadművelethez. Ami miatt még nem értünk eggyet az az hogy a partraszállásnak csak az a része rövid amíg a katona kiugrik a csónakból. Viszont hogy sikereket érjen el ahhoz hosszú idő kell és nem utolsósorban folyamatosság.
Az angol légierő regenerációja az egy érdekes kérdés. Eggyik nap még félholt vagyok egy két héttel később pedig már olyan veszteségeket okozok az ellenségnek ami elveszi a kedvét az egésztől? Akkor ez a légierő vagy nagyon gyorsan regenerálódik vagy nem volt a hullazsákban. Ha nagyon gyorsan regenerálódik akkor elég egy két hétre kivonva magát a harcból képes lehet összeszedni magát ahhoz hogy addig lekösse a Luftwaffét amíg az angol flotta letakarítja a Kriegsmarine-t a vízfelszínről. Ha meg nem haldokolt akkor meg az egész téma értelmét veszti.
Sarkalatos fontosságú pont ! A RAF vadászrepülői igenis félhalott állapotba kerültek kábé két héttel azelőtt , hogy a németek áttértek volna London támadására . Ez nem látszott azon , ahogy harcoltak , mert még képesek voltak bevetni a szükséges mennyiségű gépet . Ez nagyon fontos volt , mert ezért nem fordult meg a német elemzők fejében , hogy valójában a RAF-VP a végét járja . Pedig azt járta (olvass csak utána) . Gyakorlatilag elfogytak a tartalékok mind gépből , mind pilótából . Ha a németek pár hétig hasonló intenzitással támadják a vadász-repülőtereket , egy idő után észrevették volna , hogy egyre kevesebb az angol gép a levegőben (ehhez nem kellett volna több két hétnél) . Innentől fogva pedig már csak el kellett volna tüntetni ezt a maradékot , ami nyilván egyre könnyebb lett volna . Innentől fogva pedig jópár hétig azt csinálnak a légtérben , amit akarnak . Ez a lényeg , az egésznek a kiindulási alapja , előfeltétele .
Igen igazad van a szárazföldön a légierő és a hajóágyúk komoly pusztítást végeznek az ellenségben de nem mindent takarítanak el az útból. Ehhez hozzávesszük azt hogy ha komolyan hajóágyúval lövetsz egy kikötőt hogy el tudd foglalni akkor az elég sokáig használhatatlanná válik.
Amit a gyalogság magával vihet: gépfegyverek(tank, tüzérség ellen nem jó) aknavetők (nem is tudom 40-ben a gyalogság használt aknavetőket? Na mindegy kifejezetten gyalogság elleni fegyver tank és tüzérség ellen nem jó) könnyű páncéltörő ágyúk( a németek kopogtató becenévvel látták el őket mert képtelenek voltak átütni a szövetséges tankok páncélzatát)
Igen , voltak már akkor aknavetők . Ami pedig a kopogtatókat illeti : azért vették volna hasznát azoknak is , igazából csak a szovjet közepes- és nehézharckocsik (T-34 , KV) ellen bizonyultak hatástalannak .
A Stukák sebészi pontosságú csapásmérésre voltak képesek , ezt jól demonstrálták Lengyel- és Franciaországban . Nagyon jól tudták helyettesíteni a tüzérséget . A hajóágyúk pedig elvégezték volna a többit . Az említett probléma a kikötővel persze fennállt volna , de ez aligha lett volna sorsdöntő onnantól fogva , hogy meg tudják szilárdítani a hídfőállást .
Akkor vegyük sorra partra teszed a gyalogságot.(nagy valószínőséggel az angol tüzérek képesek belőni a területet és már a gyalogságuk sem várat magára sokat)
Az angol tüzérség , ami eleve fel sem nagyon tud vonulni mert előtte szarrá bombázzák , illetve ugyanezt teszik azzal a maradékkal , ami mégis fel tudott vonulni …
Tényleg nincs védelmi vonal de van természetes védelmi vonal. A part meredek több méter magas dél angliában ha jól tudom. Felmásznak a falon átvágják magukat a gyalogosaid az ellenség gyalogságán. (flottatüzérség és légierővel támogatva)
Ezt nem vágom … ott tényleg végig ilyen a part ? Csak van valami olyan szakasz , ahol nincs az a magas sziklafal … Különben nonszensz az egész . Számomra a tény , hogy tervezték a németek a partraszállást , arra utal , hogy nyilván lett volna erre alkalmas partszakasz is .
Majd megpróbálnak bevenni egy kikötőt viszont a flotta és a repülők azt romhalmazzá ezáltal védhetővé és használhatatlanná teszik. Itt van a gond heteket kell várni a kikötő használhatóvá tételére és a gyalogosok utánpótlását is biztosítani kell hogy tudjanak védekezni. Szerintem ez a legsebezhetőbb időszak az ellen támadásra pedig a legkitűnőbb.
Ez stimmel , de számukra is adott lett volna a mesterséges kikötő építése ; másrészt pedig , ha a szövetségeseknek ment a dolog Normandiában (azellen az iszonyú ellenállás ellen , a szuper német harckocsik ellen , a mindenre elszántan harcoló Waffen-SS és egyéb elit hadosztályok ellen) , akkor a németek is össze tudták volna hozni ezt .
Az angol flotta ennyi idő alatt már biztos hogy kifutott Scappa FLo-ból és mindegy mennyi hajót veszít egy a lényeg a németek nem veszíthetnek egyet sem különben nem tudják fenntartani a vizi hidat. Ugyanis ők a teljes flottával vesznek részt az akcióban és képtelenek pótolni veszteségeiket. Mivel a britek nagyon is tudták a légierő fontosságát nem hiszem hogy nem tudnak addig annyira regenerálódni a repülőkkel hogy nem tudnak biztosítani a flottájuknak annyi biztosítást hogy azok megütközzenek a német flottával.
Az angol flottának azon része , amely megpróbált volna közbeavatkozni , a tenger fenekén végezte volna . Rengeteg példa van a 2. VH történetéből arra , hogy a felszíni egységek mennyire sebezhetőek voltak a légitámadás ellen . Ugyanez történt volna az angol flottával . Szerintem a közelébe nem tudtak volna kerülni nemhogy a partraszállás sávjának , de még az azt biztosító német hajóknak sem . Gondolj csak bele , hogy az elavult angol Swordfish repülőgépek is képesek voltak hatékonyan támadni a légi fedezet nélküli német hajókat . Most akkor képzeld el ugyanezt több Geschwaderre való Stukával és Ju-88-assal ! Esélyük nem lett volna .
Az angol repülőgépek kérdését már megbeszéltük – ha össze is tudnak szedni és kétségbeesésükben bevetnek néhányat (nagyrészt újonc pilótákkal !) , azokat a Messerek játszi könnyedséggel tudták volna távol tartani a hajókat támadó bombázóktól .
