Ma nagyon érdekes dolog volt reggel.
Viszem a gyerekeket az iskolába, ahol szépen félreállok, felkísérem őket, aztán vissza a kocsihoz és megyek munkába.
Alapvetően szűk utca, egy részen dedikált "Kiss&Go" parkolók vannak, hogy ne akadályozzuk a forgalmat. Megyek is arrafelé, erre egy gondos szülő áll pontosan az út közepén, természetesen elállva teljesen azt, szépen kipakolja a gyerekei táskáját, feladja rájuk, puszi-puszi, és gyűlik mögötte a sor, de őt ez nem zavarja a legkevésbé sem. Az üres parkolóhelytől 5 méterre. Azért, hogy észrevegye magát, egy tizedmásodpercnyi dudálást indítottam. Erre rám néz, és nekiáll integetni. A jólneveltség kötelez, ezért visszaintegettem, amennyire lehetett barátságosan.
Jó, elindult, aztán egyből be is állt az üres parkolóhelyre. Ahogy elhaladtam mellette, rögtön indult utánam. Oké, akkor menjünk, három kanyarral utánam nem tudott a forgalmi helyzet miatt követni, leszakadt. Mondjuk kár, mert kamera mindent vett, és mivel a harag rossz tanácsadó, ezért az irányt amúgy is a legközelebbi rendőrőrs felé vettem, ahol gondolom már nyugodtan megbeszélhettük volna a dolgot.
Nem értem, hogy vannak emberek, akik azt hiszik, hogy ők a törvény: simán elállja mindenki útját a Rextonjával az üres parkolóhely mellett (!), és amikor finoman jelzik, hogy ezt most meg miért, akkor neki áll feljebb.
Gondolom összefutunk még, és akkor higgadtabban tudunk egy építő eszmecserét folytatni az ügyben.