Ami az oktatófilmen látott hirtelen meggondolást illeti: vegyünk például egy hirtelen bal után egy hirtelen jobb hintát.
Ezt sokáig szerkesztettem, mert nem tudtam eldönteni beírjam-e... Beírtam. Majd kapom az osztást!
Vegyünk egy megtörtént eseményt:
December elején, hideg időben, de száraz burkolaton, normál alsórendű útvonalon kb. 90-95 km/h sebességgel haladtam a Toyotával, amikor egy enyhe jobb kanyar közepén (kb. 15 méteres távolságból észlelve) jobb oldalról egy erdei útról, lassítás nélkül határozottan elém kanyarodott egy platós UAZ fa-szállítmánnyal.
Általános esetben satufék, és szembecsukva várod, hogy megállsz. ...nem állsz meg, ez biztos! Esetleg közben húzod a kormányt balra...
...
Megúsztuk. Utólag magam is lejátszottam a "filmet" többször, sőt álmodtam is róla. (Hogy mennyire volt éles a helyzet, azt jól példázza, hogy a mellettem ülő feleségem /ketten utaztunk/ jobb oldala /ahová a becsapódást várta/ teljesen lezsibbadt órákra, az eset után folyamatosan, még 1,5 órával is zilálva csak a szitu'ról beszélt - de egyfolytában
! - Rajtam csak ~2 óra elteltével "jött ki" az ideg, de akkor nagyon.)
A lényeg az, hogy reflexből fékezés nélkül csináltam egy fél kormány balt (180°), majd szinte azonnal egy fél kormány jobbot (180°), és egy vissza félbalt (~90°). A nejem elmondása szerint a kocsink oldalától - és tőle - 5-10 cm-re suhant el a plató szögvasa! Volt egy szerencse faktor is: nem jöttek a szemközti sávban! Szóval személyi sérülés, gépjárműkár nem keletkezett, és míg élek nem felejtem el, de szerintem a feleségem sem, így ez egy örök példa volt számomra...
A Toyota Auris az eset óta különösen nagy becsben van tartva - a stabilitása mentett meg minket...
Nem mellékesen azóta - a korábbi zsörtölődés helyett - örömmel enged el a feleségem 2-3 napra gyakorolni a vezetést!
Szóval, van azért ráció abban a 9-3-ban