Persze ne általánosítsunk, de valószínűleg ezeknél a kisebbségi komplexus biztosan ott van - elvégre az ezres Swift már új korában sem biztos, hogy tudta végsebességben a 140-et, amivel esetleg letolhatna bárkit is az autópályákon - ezért kell a városban megőrülve közlekedni.
Amúgy én is ilyen Swift-en tanultam vezetni 99-ben, se fordulatszámmérő, se erő, se lélek nem volt benne, főleg ha az oktató mellé beült még a megtermett vizsgabiztos is, már alig akart gyorsulni szegényke. Tényleg semmi másra nem volt alkalmas, mint elvinni A-ból B-be (persze nem biztonságban, mert egy aprócska koccanás is a motorháztető felgyűrődésével járt).
Vagy lehet tett alá egy "sportkipufogót", és a hangtól megrészegülve - és hozzáképzelve 3-4x annyi lóerőt, mint a gyári, máris Schumachernek képzelte magát - és ugye vigyázzon rá más, csak aztán nehogy egyszer elfogyjon a szerencséje...
A kislány halála pedig szomorú - és ezek szerint elkerülhető lehetett volna. De ilyenkor tényleg felmerül az emberben, hogy kinek is a felelőssége az, hogy a hátul ülők is becsatolják magukat? Persze tudom, a sofőré. De mi van, ha a kislány induláskor be volt kötve, de aztán nyomta az öv, vagy bármi, és hangtalanul kicsatolta azt?
Mert ugye manapság vannak már olyan autók, amik azt is jelzik, ha hátul valaki nincs becsatolva - de az egyik cikkben közölt fénykép alapján azt az autót én egy Daewoo/Chevrolet-nek néztem, amiben ilyen biztosan nem volt - talán még elől sem (ugye az Avensisben kegyetlenül sípol a kocsi, ha az anyósülésen nincs bekötve valaki - és törne le a keze annak, akik ennek kiiktatására vesznek egy levágott övcsat-véget, és ezzel el is intézik a becsatolt öv kérdését...
), de hátul az sem figyeli ki vagy mi ül az ülésen... Talán a Saab 9-5-öse tudta még ezt, és pont a belső visszapillantó tükör környékén, hogy az esetleg mögötted haladó rendőrautóból is jól látszódjon, ha nem vagy bekötve
Szóval tragédia - és persze a szülő felelőssége - de valahogy emlékszem mi is azonnal bekötöttük magunkat hátul gyerekként (micsoda nagy extra volt ez még 1987-ben, hogy hátul is volt már biztonsági öv - egy 2107-es Ladában
), és eszünkbe se volt az övvel játszani.
Persze akkoriban nem is volt ennyi autó sem, a gyerekeket sem érte ennyi inger (és persze hol álmodhattunk mi még tabletekről, fejtámlába szerelt monitorokról, playstation-nel játsszva - maradt az autók és a táj bámulása, integetés a kamionosoknak, akik visszareflektoroztak
- és persze a testvérrel bunyózás. De jól megvoltunk, és persze épségben felnőttünk.
Ez a szegény kislány már sajnos nem fog
, a szülőnek pedig marad a legnagyobb fájdalom, elveszíteni a saját gyermekét...
Szavazás
