Ezzel a kérdéssel kapcsolatban nekem két megállapításom van.
- Autóban nem tartunk sokáig tojást.
- Hűtőszekrényben nem utazunk nyaralni.
Nem a fentiekre válaszul!
Tisztelt fórumozók! A szakmai érintettség okán engedtessék meg, hogy kicsit terjengősebben írjak.Pusztán az információ átadása okán!
Nos! A gépjárművek komplex légellátó rendszerébe (légkezelő berendezés) integrált,
zárt hűtési rendszer ( a továbbiakban;
rendszer) , rendszer elemének (szárító szűrő) cseréjéről és annak szükségszerűségéről van szó. Nem érintve a rendszer szerteágazó részeit, nézzük meg a hűtési kört. Mint azt korábban kiemelten írtam, zárt. Azt jelenti, hogy a kapcsolódó rendszerelemek, hidraulikailag tömören kapcsolódnak egymáshoz. Azt feltételezve és szándékolva, hogy a rendszer a használata során, a környezetétől anyagáramlás mentesen -se be, se ki -működik. Kivételt képez, a szerelői beavatkozások alkalma. A rendszer első üzembe helyezése előtt, majd minden olyan alkalommal, amikor a rendszer megbontását követően azt helyreállították - akár házi split rendszer, akár ipari rendszer, akár járműipari rendszer- nyomáspróbát kell végezni, a tömörség vizsgálat okán. A rendszert túlnyomással és vákuummal is tesztelik. A sorrend nem felcserélhető! A vákuumos eljárás a tömörségvizsgálaton túl, még azt a fontos célt is szolgálja, hogy a kis valószínűséggel a rendszerben rekedt vizet, onnan maradék nélkül eltávolítsa, természetesen a túlnyomás vizsgálatra használt
száraz nitrogénnel együtt. Amennyiben a mindkét vizsgálat eredménye kielégítő, akkor történik meg a rendszer hőközlő közeggel (folyékony halmazállapotú hűtőgáz),járművek komforttéri rendszerei esetén R 134a típusu gázzal való feltöltése, az előírt mennyiséggel.Ezt követően a rendszerben, a környezetéhez képest, minden üzemállapotban, túlnyomás uralkodik.Mivel a rendszer működése során, mozgó alkatrészeket is tartalmaz ezért azok kenésére(valamint a beépített tömítő anyagok tulajdonságaik megőrzése érdekében) kenőanyagot is juttatnak a rendszerbe a gázzal egy időben. A használt kenőanyag észterolaj.Mivel az észterolaj a vízzel keveredve savat hoz létre - ami fölöttébb káros a rendszer elemeire - ezért fontos arról gondoskodni, hogy a rendszerben ne legyen víz semmilyen formában.Amennyiben meghibásodást követően a rendszerből eltávozik a hűtőközeg, azután a rendszer és a külső környezet között egyensúlyi állapot jön létre. Ekkor lép szerepbe a szárító szűrő és - az időben észlelt meghibásodást követően - a feladatának megfelelően a rendszerbe jutó vizet megköti- a telítettségének eléréséig -.A szűrőben alkalmazott higroszkópos anyag vákuumos környezetben hajlandó megszabadulni a megkötött víztől. Gondoljunk csak bele, hogy a rendszer kialakításakor is érintkezik a környezeti levegővel, a tárolást nem is taglalva. Így beépítését követően a megkötött vizet vákuumozással távolítják el belőle is. Ezért sokkal fontosabb,
a savas közeget eltávolítani a rendszerből, természetesen a vele érintkezésbe került szűrőanyaggal együtt.
Tehát! Ameddig egy hűtési rendszer hidraulikailag tömör, és a belső állapot az elvártnak megfelelő, addig szakmailag nem indokolt annak megbontása.Ide értve, a kíváncsiságból elkövetett nyomás ellenőrzést is. Véleményem szerint, a közszájon forgó információt, és annak terjesztését, - miszerint, időközönként cserélni kell a szárító szűrőt akkor is ha más nem indokolja - az abban érdekeltek anyagi haszonszerzése motiválja. Az érdekeltek alatt a kereskedelmével és/vagy a beszerelésével foglakozókat értem, azok között is az ilyen káros dogmákat terjesztőkre. Elképzelhető, hogy esetleg nem fogalmaztam teljesen érthetően mindenki számára. Akiben kérdés merült fel, annak szívesen válaszolok, ha tudom a választ.
