Szerintem egy kis empátiával lehetne egyezségre jutni. Teljesen érthető csufár azon véleménye, és osztom is, hogy a meglévő szabály szigorítása önmagában nem hatékony. Mindenki hozott itt sarkított példákat, de maradjunk a konkrétumoknál. Ha azért a tettért, amiért ma 5 év a kiszabható maximum, 10 évet is lehet kapni, visszatart bárkit is a tett elkövetésétől? Nem hiszem. Az tartaná vissza, ha nagyon kicsi lenne az esélye, hogy megússza - értem ezalatt, hogy el is kapják, és a bíró is szőrös szívű, a kiszabásnál az "ig"-et veszi alapul, nem a "tól"-t.
Másrészt viszont csufárnak is meg kell értenie, hogy ez az ország pontosan arról szól, hogy ki hogy tud megúszni mindenféle disznóságot jogászkodással. Mindenkinek megvannak az eszközei, aki nem kisember, van aki olyan helyen van, hogy magára szabhatja a törvényt, van aki csak a kapcsolatrendszerét mozgatja meg, stb. Amíg a kisember azt fogja látni, hogy egyrészt bárkit meg lehet hurcolni egy kis "hírbehozással", másrészt a nagy disznóságok elkövetői megúszhatják azzal a felkiáltással, hogy "jogsértés nem történt", miközben őt meg egy kiflilopásért bent tartják éjszakára, akkor azt fogja gondolni, hogy a jogászság úri huncutság, és ha a törvények szerint mindez rendben van, akkor rosszak a törvények. Innentől pedig csak néhány lépés az önbíráskodás, meg az anarchia.
A kutyás példára térve, gondold végig a másik oldalát. Nem a részegét, aki lesz.rja, hogy mit csinál a kutyája, hanem a visszaélést: ha bemondásra a rendőrök elvitethetnének embert állatot, hová vezetne? Nem tetszik a szomszédod képe, azt mondod, megütött, és ugyan nem látszik az ütésnek nyoma, de a rendőrök elviszik, mert biztos úgy van, ha te mondod. Tetszik, nem tetszik, nagyon nem véletlen, hogy gyakorlatilag az összes demokratikus berendezkedése országban ez a rend: a rendőrség csak akkor léphet közbe, ha vér folyik.
