Nagyapám lelkészként tartotta el a feleségét és az öt gyerekét. Városban, nem falun. Jó darabig kvázi nyomorogtak, míg sok év után eljutottak oda, hogy legalább mindig legyen kaja.
Kedves Palack,
Most úgy fog tűnni, hogy személyeskedek, pedig hidd el távol áll tőlem. Minden tiszteletem nagyapádé amiért egy ilyen komoly és felelősségteljes hivatást választott, de a lelkészeket a hitközösség tartja el, és ő választotta magának, a gyerekekről pedig annyit, hogy Isten ajándéka, gondolom eszébe se jutott, hogy ezt másképp is lehet.
Gondolom ez a nézet öröklődött tovább a családban, ami nagyon örvendetes, mert ezek az értékek a mai emberek világából kihalt.
Sajnos a nyugati mintából mi mindig csak a rosszat vesszük át, de hát ez az emberi gyarlóság.
Én egy egyszerű munkás családból származom, soha semmilyen anyagi segítséget nem kaptam, a körmöm ledolgozom és nem jutok 1-ről a 2-re.
Én megértem azokat akik félnek/nem akarnak gyereket vállalni. Akinek nehéz gyerekkora volt az szintén megérti.
Még ezer sort tudnék írni a témáról, de utálok gépelni, remélem le jött a lényeg és nem lessz félreértés.
Szerk: hú bakker, mire megírtam 3X változotta téma, ezért utálok gépelni.
