Na, épp most szívtam bő két órát a Coronával
... ezért van nekem Toyotám: én nem ezt várom el, még egy veterántól sem
!!! Kulcs be, és pöcc-röff: induljon, menjen. Mindig. Ne kelljen szerelni, ne kelljen vacakolni. A könyékig olajos, napokon át buherálós beszámolókat én maximum olvasni szeretem
... az én autóm menjen. 34 évesen is. Egy autónak ez a dolga
De a Corona most nem így gondolta
... mondjuk, igazából nem haragudhatok rá: ami a tankban van, nem tudom, mennyire tarthat még igényt a "benzin" névre. Egy lötty, ami az elmúlt 4 (!) évben, évente 3-4 alkalommal, 3-4 literes mennyiségekben betöltött üzemanyagból keveredett össze. Jó fél éves a legfrissebb összetevője is.
Múlt vasárnap áthoztam ide a házunkba, és beálltam vele a garázsba (az Avensis addig OK fine barátomnál lakott, ugyancsak fedél alatt), mivel a bérelt garázsomat kicsit felújították, újrafestették stb. a tulajék. Eddig szép és jó, de már ez sem volt egyszerű, mert a kocsi csak 3 hengerrel volt hajlandó menni.
Ma aztán, mikor indítani akartam hogy visszamenjek vele a garázsába, még 2 henger tartalékba helyezte magát
... a maradék 1, döbbenetes módon, még így is próbált életre kelni, időnként járt is egy-egy ütemet, nagy rángatással és puffogással - dehát egyedül nem sokra ment. Hamarosan fel is hagytam a próbálkozással.
Kiszedtem, gázláng fölött megszárítottam és visszatettem az 1-es és 2-es henger gyertyáit, de nem sokra jutottam, mert ezután beindult ugyan a motor, de csak két hengerrel, és a többi nem akart életre kelni
- alapjáraton még elpöfögött valahogy, de ahogy a gázra léptem, lefulladt.
Úgyhogy nem úsztam meg a full programot: légszűrőház fedele leszerel, légszűrő kiszed, mind a négy gyertyát kiszerel. Nem eccerű, lévén ebben a motorban a gyertyák felülről férhetőek hozzá a szelepfedélen lévő nyílásokon át - és jó mélyen csücsülnek a furataikban. Ne tudjátok meg, hányszor jött le a gyertya-méretű krovafej a szárról, hogy úgy kelljen nagy nehezen, hosszú csőrű fogóval kipiszkálnom a furatból
... nem, gyertyakulcs nem volt kéznél, az a Camryben figyel, Erdélyben.
No... miután kint volt mind a négy gyertya és a légszűrő, a motort az önindítóval alaposan átforgattam, hogy a hengerekből minél inkább kiszellőzzön a sok el nem égett benzin. Ezt követően az összes gyertyát újra, alaposan kiégettem gázláng felett. A konyhában. A család nagyra értékelte az illatot
! Miután ezzel végeztem, kis réz drótkefével alaposan megtisztogattam a gyertyák elektródáit és a környéküket. Majd következett a visszaszerelés - ismét rengeteg szívással, anyázással a gyertyafuratban bent ragadó krovafej miatt
... de na, végül a helyére került minden.
Ja, betöltöttem 5 liter friss benzint is a tankba.
Utána beültem, mormoltam egy fohászt, és elfordítottam a kulcsot........ éééééés pöcc-röff
! Ahogy a nagy könyvben meg van írva
! Azonnali, nyugodt, stabil, 4 hengeres
alapjárat... Örömé bódottá, meg van mentve a nap. Ezt követően már szépen, problémamentesen visszavittem a garázsába.
Külön dicséret illeti a Yarisból kiszedett Varta Blue akksit, amely túlzás nélkül összesítve legalább egy percen át forgatta a nagy, hideg, 10 W olajjal töltött 1.8-as motort
Tanulság: az ócska benzin meg tudja szivatni az embert. Meggyőződésem, hogy az okozta.
És, annak ellenére hogy végül ez az egész kvázi egy sikerélmény - ahogy már az elején is írtam, nem szeretem az ilyesmit.
(A képen nem az én motorterem van - de egy pontosan azonos, 3T 1.8-as motorral szerelt Coronáé.)
