Gátlókkal kapcsolatban van egy nagyon jó szakember,most az ő nyilatkozatát olvashatjátok:
A kezdetekről…
A 80- as években Zsigulival versenyeztünk. Történt egy Salgó Rallye alkalmával, ( azt hiszem 1986-ban )hogy tönkrementek az akkoriban menőnek számító Bilstein lengéscsillapítóink, melyeket Budapesten, a Cserkúti műhelyben egy idős bácsika javított meg. Akkoriban még nem voltak lengéscsillapító javító műhelyek, ezt a címet is igen nehezen szereztük meg. A javítást követően visszamentünk Tarjánba, ott kiderült, hogy egy csepp olaj sem maradt a gátlónkban. Bosszantott a dolog, ezért úgy döntöttem, magunk próbáljuk megjavítani. Szétszedtük és rájöttünk, hogy egészen egyszerű ezek javítása, amennyiben van hozzá alkatrész. Persze akkoriban semmi nem volt hozzá… Megkaptuk a világútlevelet, ami abban az időben kuriózumnak számított és Németországba utaztunk alkatrészért. Ott mondták nekünk, hogy elég Bécsbe mennünk, ahol szintén van partnere a Bilstein gyárnak, alkatrészeket tőlük is beszerezhetjük. Egyszerűen nem volt senki, aki akkor Magyarországon ezzel foglalkozott. Egyre több lengéscsillapítót javítottunk, szép lassan híre ment a dolognak…Eleinte rengeteg alkatrészt mi magunk itthon gyártottunk, később a baráti kapcsolatunkból üzleti kapcsolat lett, így mi lettünk a Bilstein cég Magyarországi partnere.
Mi az alapvető különbség az utcai, illetve a sport gátló között?
Teljesen más, szinte minden tekintetben. Felépítése, megbízhatósága, működési elve, nem érdemes tovább sorolni…Az utcai lengéscsillapítóknál lényeges dolog a stabilitáson felül a komfort. A versenyautó, melyben sportgátlók vannak, leginkább egy szekérhez hasonlítható. Még azt is érzi az ember, ha átmegy egy kavicson. Ezek a gátlók speciálisan erre a célra épülnek gyárilag. Borzasztó terhelést kap minden útburkolaton,legyen az aszfalt,vagy murvás,kavicsos terep. Nyílván ezek élettartama lényegesen rövidebb,mivel egy átlagos verseny alkalmával a sport,vagy rallye gátló annyit kap,mint egy utcai 50 ezer kilométer alatt…
Léteznek tipikusan márkához készített lengéscsillapítók?
Vannak gyári ajánlások, esetenként egy-egy típushoz 10-15 keménység közül választhatunk, attól függően, hogy milyen célra használjuk ( pálya, rallye, rallycross,stb. ) A külföldi útminőségek teljesen mások, emiatt több esetben a „gyári” kemény lengéscsillapítót nekünk még puhítani kell, hogy megfelelő legyen a Magyar gyorsaságikhoz. Tipikusan nagyon jók a Subaruhoz kínált Prodrive lengéscsillapítók, melyhez ők maguk gyártanak speciális házat. Itt 20-25 keménységből választhatunk, persze ezek ára igen borsós.
A versenyző, illetve a szerviz tud állítani a lengéscsillapító keménységen?
Az alapbeállítást a gyár elvégzi, ahhoz a rugóhoz, ami lengéscsillapítón lesz. Ezért fontos, hogy legyen külön murva, illetve aszfalt futómű. Ezek hosszban és rugóerőben is eltérnek egymástól. Egy profi lengéscsillapítón általában 3 állítási opciót kínál a gyár, mely manuálisan elvégezhető a szervizparkban a pilóta igényeinek, képességének megfelelően. Több esetben előfordul, hogy telefonon keresztül „állítok” gátlót egy adott versenyző részére. Ők maguk elállítják, ezzel sokkal rosszabb eredményt kapnak. A Bilstein instrukciói szerint nem „érdemes” belenyúlni az általuk előre beállított értékbe. Pontosan, minden igényt kielégítően be lehet állítani az értékeket a tesztek alkalmával, ezek után nem érheti meglepetés a pilótát.
Ha jól tudom, hogy a megerőltetett igénybevétel miatt „felpuhulnak” a lengéscsillapítok a gyorsasági szakaszok végére. Mivel lehet ezt a problémát áthidalni?
A Peugeot, illetve Citroen Saxo –nál ez tipikus probléma, főként a hátsó lengéscsillapítóknál, ezek igen „erőltetett” futóművek. Ezeknél a típusoknál műanyag burkolatot húzunk a gátló házra, amit vízzel hűtünk. Vagy direkt módon vizet porlasztunk menet közben a gátlóra, így a pára hűti. Ma már nincsenek igazán hosszú gyorsasági szakaszok, így igazából nem ez a fő probléma, ha a hiba történik. Talán a veszprémi lőtér, ami nyáron, forróságban, igazi katasztrófát jelent a futóműnek. Az a szakasz nem a gyorsaságról, hanem a futómű beosztásáról szól… Valószínűleg a VB-s gyorsaságiknak is azért ennyi az össztávjuk, mert a futómű nem bír többet. Elpuhulnak, ellágyulnak, képtelenség úton tartani ezeket az autókat. Amennyiben 200 Celsius fölé megy az olaj hőmérséklete, a gátlót cserélni kell, legalábbis,ha tovább szeretnénk versenyezni.
Belső felépítésben milyen különbség van az utcai és a sport gátló között?
Mindkét típus alapvetően olajos rendszerű. Versenycélra jellemzően az egycsöves, nagynyomású gázos lengéscsillapítót használjuk. Itt teljesen elkülönül az olajtér a gáztértől, membránnal, vagy dugattyúval választjuk el egymástól. A kétcsöves rendszernél közös az olaj és gáztér, ezeket inkább az N-es autókban használjuk. Az egycsöves rendszerű a megbízhatóbb és strapabíróbb.
Van igény az „utcai” keményítésre is?
Természetesen, sőt, ebből van több. Mi utcai sportnak nevezzük. Itt a rugóstag gyári marad, csak a lengéscsillapítókat keményítjük. Vannak gyári, kifejezetten utcai autóba való gyári rugók, gátlók, igény szerint ilyeneket is beépítünk, átalakítunk. Volt olyan autó, amit annyira leültettünk a vevő kérésére, hogy még kint is megcsodálták. Ott ugyanis csak addig ültetik le az autót, ameddig a gyári szett engedi. Mi még ezeken is tudunk alakítani.
Visszatérve az autósporthoz. Milyen szakágakban képviselteti magát a „Katona” gátló a rallye-n kívül?
Tereprallye, motorcross, pálya autók,tehát szinte minden műfajban. Kivételt képeznek a Forma autók és azok a prototípusok, melyekhez csak a teljesen speciális, vagy egyedileg gyártott futómű alkalmazható.
Volt már igény teljesen egyedi, illetve speciális lengéscsillapító gyártására?
A Dakarban is induló Szalai Balázs keresett meg azzal, hogy „másoljam” le neki az Amerikában erre a célra gyártott méregdrága, speciális Bilstein lengéscsillapítókat. Ezek kb.1 méteres darabok, amikbe 2-3 liter olaj szükséges. Működésüket tekintve ezeknek a gátlóknak jutott a legmostohább sors, hisz 24 órán keresztül, forróság,homok és az autó magas össztömege ostroma alatt vannak.
Produkálható az „igazi”,gyári minőség?
Amennyiben beszerezhetőek az eredeti alkatrészek, úgy igen. Mivel nagyon jó kapcsolatunk van a gyárral, így minden extrém dolog megoldható,ami nem,azt legyártjuk:)
Kérnek véleményt Tőled a versenyzők , vagy Ők maguk mondják meg, pontosan mit szeretnének?
A legtöbb esetben kőkemény lengéscsillapítót kérnek. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy szétoszlassak egy rosszul beidegződött tévhitet. Az autó nem kizárólag a lengéscsillapító miatt lesz kemény, sőt! Sokkal fontosabb a kemény rugó, mivel az autó ettől lesz „lenyomhatatlan” , nem a gátlótól. A futómű talán legfontosabb eleme. A rugóval állítunk futómű magasságot, keménységet. A gátló tulajdonképpen ,mint az nevéből is adódik, csak csillapítja az út egyenetlenségeit. Tehát az utcai autókban, ha csak gátlót keményítünk, még nem kapunk megfelelő eredményt. Szintén rossz megoldás, ha vágunk a rugóból, hisz ezáltal egy idő után elgyengül. Néha tanácsolom nekik, hogy állítsák egy fokkal gyengébbre a gátlót, meggyőződésem, hogy gyorsabb így az autó, nem pattog annyira. Vizes úton is puhítani kell rajta, pláne, ha nem megfelelő a gumiválasztás. Van,aki hallgat rám és van aki csak pár kaland után állít a futóművén.
Miben rejlik a különbség az utcai és a rallye futómű között, a gátlókon és rúgókon felül?
Alapvető különbség, hogy nem alkalmazunk gumi szilenteket , melyek nagy tempónál engedik megnyúlni a futóművet. Tehát a GL - szemes futóművet alkalmazzuk, melynek lényege, hogy igen agresszívan az úton tartja az autót, semmilyen oldalmozgást nem enged. Hátránya viszont, hogy azonnal szakad, ha odaütjük valamihez és persze lényegesen drágább, mint a hagyományos megoldás. A gyári autóknál nincs mese, mert azokat eleve így építik, a Ladáknál bronz, illetve speciális gumiból készült szilenteket alkalmazunk, ezek évek óta jól beváltak. Lényegében a három elem mindegyike ( rugók, gátlók, GL-szemek ), szükségesek ahhoz, hogy megfelelő rallye futóművet kapjunk. Természetesen nem árt, ha van garnitúránk aszfaltra és murvára, hisz ezek mindegyike más és más. Régen, amikor még 30 Zsiguli volt a mezőnyben, még álmodni sem mertünk olyan futóművekről, amikkel ma versenyeznek. Persze akkor az sem volt kérdéses, hogy melyik futóművel menjünk, meg milyen gumival….Ma viszont nem tudsz eredményes lenni a megfelelő futómű, gumi nélkül. Hiába a nagy lóerő, spéci váltó ,ha nem tudod az útra „átadni”,mit sem ér.
Említs néhány párost,aki a hazai mezőnyben Katona lengéscsillapítóval megy!
Nehéz lenne felsorolnom, hisz gyakorlatilag mindenki, aki nem bérelt autóval megy, nálunk csináltatja a gátlóit, futóművét. A külföldről bérelt autókhoz általában gyári szetteket hoznak, amit kint újíttatnak fel a versenyt követően. A hazai versenyzők szinte kivétel nélkül „megtalálnak” előbb-utóbb.
Forrás:
www.toljadneki.hu SzzS
Szavazás
