Hangsúlyozni szeretném újból a lényeget, én nem azt sugalltam, hogy egyik jobb mint a másik, mert nem kérdés; a toyota jobb, csak nekem az igényeimbe legjobban ez a régi swift fér bele, nincs még egy ilyen autó per pillanat, amit ennyiért megkapok, és ugyanezeket hozza teljesítményben, fogyasztásban, alkatrész árakban, megbízhatóságban. Tehát nem jobb, csak az igényeimnek ez felel meg leginkább.
Természetes hogy faterom kocsija jobb, mint amit én hajtok. Ő 2 éven belül biztos hogy újabb autóba akar ülni, tehát a lehetőség meglesz, hogy átüljek véglegesen a corollába. Csak azért nem gondolkodok el rajta, mert a józan ész vezet: még ha parkolási sérülések vannak az autón, itt-ott lehúzva, ha átlagban MINIMUM fél literrel biztosan többet is eszik is ezt választom, mert majdnem újkora óta nálunk van, 0 hibás autó, és megúszom a használt autó vásárlás utáni kb. százezres szokásos ráköltéseket amit minden gondos tulaj elvégez függetlenül attól, hogy kitől vette az autót, mert az a biztos. Plusz macera, nem kell autókat nézni (utazás-főleg ha többet megnézel-keresés is sok pénzt és időt elvehet) ha nálunk marad átírást, eredetvizsgát és egyéb hülyeségeket szintén megspórolunk, ezek is már-már százezres nagyságrendek. Tehát kb. 200e-t spórolok ahhoz képest, mintha másik autót vennék, és a legszebb dolog benne hogy nyugodt lehetek, nem kell tartani tőle, hogy esetleg vásárlás után mégis kiderül valami elhallgatott dolog.
Néha még elgondolkodom persze, hogy egy 3-4 éves használt splash jobb lenne az én igényeimnek, de ez egy speciális helyzet, hogy apám kocsija enyém lehet, amivel szerintem élnem kell majd. Egyébként ez a suzuki se az a suzuki, amit a régi swiftekből ismerünk annál finomabb, nem olyan nyers autó, viszont kicsit szkeptikus vagyok a magyar összeszereléssel, holott lehet nincs semmi baj vele. Nem tudom, mert nincs tapasztalatom az újakkal. Megbízhatóságától nem félek, egyedül a felületkezelés, illesztések és annak nem megfelelőségéből származó korróziós problámáktól tartok a suzuki esetében, mert tudom, hogy a régi swifteknél ez nem éppen a legjobb, főleg akkor romlott meg állítólag nagyon a minőség, mikor '95 körül a gyár nagyon sok megrendelést kapott, és nem számított annyira a minőség - legalábbis ezt mondják, de van nekem is egy ilyen érzésem, mert barátomék 94-es swiftjét minőségibb autónak tartom mint az enyémet csak egy példa azon a csomagtartó körüli gumikéder teljesen jó állapotú - sose volt cserélve, míg az enyémen szinte el van porladva, meg szakadozott. Persze ettől még nem ázik be, mert akkor cserélném, de érdekes dolog. Ugyanez szerintem a korrózióra is igaz, azok kevésbé hajlamosak a rozsdásodásra. Bár ez kevésbé "mérhető" dolog, mert nem ismerjük a használat körülményeit.
Persze magyarok vagyunk és úgy lenne az igazi, ha olyan döntéseket hoznánk, amik a saját gazdaságunkat is erősítik. Sajnos ez nálunk magyaroknál nincsen meg, ellenben a németek nagyon erősen a hazait preferálják mindenből! Példát lehetne róluk venni! Nálunk meg a legtöbben lefitymálják a suzukit.
Nem vezetek már kb. április óta fogyasztásorientáltan, legalábbis a swiftben. Mert rájöttem nem kell vele vigyáznom, akkor is 5 liter körül elmegy országúton ha rendesen nyomom neki. Sőt szeretek kigyorsítani, szeretem érezni, hogy milyen fürge. Az csak egy dolog, hogy nálam szempont a fogyasztás, de ez nem jelenti azt, hogy ne gyorsítanék ki dinamikusan, és ne mennék 100 felett. Számít igen a teljesítmény mert nem mindegy hogy nyögve nyelősen előzök meg valakit, vagy könnyedén.
Tehát a leírt dolgok vonatkoznak az én használatomra is, április óta hypermiling off van, csak annyi a hypermiling rész, hogy a fékezéseket próbálom elkerülni, meg az autót nélkülözni, ha nem muszáj, főleg városba. A mostanában látható kissé 5 liter feletti fogyasztásaim is azért vannak, mert bekerült több város, rövid távok, több hidegindítással, meg azért 100 felett már nyilván nem meglepő ha kicsit 5 fölé megy a fogyi országúton is.
