Na, az az ominózus cheat a TUNERS VS. POLICE "játékhoz". Így
nagyobb eséllyel indulunk harcba a muszakin vagy a közúti
ellenorzéskor.
******************************************************************************
*******************
A tuning és a hatóság - LÁTHATATLAN ELONYÖK
Az autó muszaki jellemzoit megváltoztató tuning illeszkedését az
autóhoz komolyan kell venni, általa nem romolhat a kocsi
biztonsága. A hatóságok a muszaki vizsgán és a közúti
ellenorzéskor a feltuno dolgokra figyelnek
Majd minden autós ismeretségi körében elofordult már, hogy a
kocsiról rendori ellenorzéskor, vagy a muszaki vizsgán
lecseréltették a túl hangosra sikeredett kipufogót, lekapartatták a
túl sötétnek ítélt üvegfóliát, leszereltették a nem odavalónak
minosített széles felnit. A hatóságok elsosorban a jól látható
dolgokra harapnak. Sok tuningfogás azonban - bár megváltoztatja
az autó alapjellemzoit - nem hirdeti önmagát, így a vizsgán is rejtve
marad, hacsak a tulajdonos nem beszél róla.
Az elmúlt pár évben a legtöbb vizsgakonfliktust az üvegfóliázás
okozta. A szabályok szerint a szélvédo nem lehet színezett,
eltekintve a napellenzo csíktól, a vezeto melletti oldalablakoknak a
beeso fény 75 százalékát, a többinek a 70 százalékát kell
átengednie. Gyárilag már színezett üvegu autót elméletileg nem
szabad fóliázni, mert a gyári szín a beeso fény 15-20 százalékát
lefogja, aleghalványabb fólia pedig minimum 20-30 százaléknyit
felfog. A két érték összeadódva már szabálytalan sötétséget jelent.
A muszaki vizsgán egyszeru fénymérovel ellenorzik a
fényátereszto képességet, atúl sötétre fóliázott autót csak akkor
engedik át, ha a helyszínen lekaprják a fóliát. A vizsgán kérhetik a
fólia mubizonylatát is, ugyanis az igazolja, hogy a magyar
szabványnak megfelelo az anyaga, például égésekor nem
szabadul fel klórgáz. A szigorú szabály ellenére a vizsgáztatók
sokszor elnézoek, és a tapasztalatok szerint a mubizonylatos
fóliával sötétített kocsikat még 50 százalékos fényátereszto
képességgel is átengedik. Rendori ellenorzéskor a
kellemetlenséget szintén a mubizonylat felmutatásával lehet
elkerülni.
A következo látványos tuningelem, amely a hatóságnak szemet
szúrhat, a széles felni. A szabályok szerint csak az autógyár által
engedélyezett méretu felniket és gumikat hordhat az autó.
Nagyobb méret felszerelése már átalakításnak minosül, és így a
Közlekedési Felügyelet (KF) engedélye szükséges hozzá. Persze
a kerékcseréhez senki sem kér engedélyt, a vizsgára fentfelejtett
széles felni csak akkor bukhat meg, ha a gumi kilóg a sárvédo alól,
vagy a vizsgán feltunik, hogy a felni széle hozzáér valamelyik
futómuelemhez.
Tuningalkatrészek felszerelésekor, akárcsak az egyszeru
alkatrézcseréknél, az új elem illeszkedésér és minoségére kell a
legnagyobb súlyt helyezni. Különösképpen igaz ez a könnyufém
felnik vásárlásakor. Mivel a könnyufém tárcsa divatcikk, nagy
tételben gyártják és vásárolják, sokszor több kézen átfutva,
teljesen bizonytalan eredettel. Az ismeretlen eredetu felniknek
nincsenek meg a forgalomba hozásukhoz szükséges engedélyeik,
amelyeket muszaki vizsgálatok alapján, például fáradási
vizsgálatok elvégzése után adnak meg. A magarországi
engedélyezés alapja a kibocsátó ország engedélye, például német
eredetu felninél a TÜV papírja.
A vizsgálat nélküli felniknek bizonytalan az anyagminosége, a
terhelésnek kitett részein (perem, csavarbekötési pontok)
megrepedhet, majd eltörhet. Felni vásárlásakor kérni kell a
mubizonylatot, amely nemcsak az áru eredetérol tanúskodik,
hanem az is szerepel a papíron, hogy milyen márkák milyen
típusaira szerelheto fel a keréktárcsa. A típus alkalmaságra
nagyon oda kell figyelni, mert az oda nem való felni káros
mértékben terheli a futómuvet, illetve önmagát. Nem elég, hogy a
csavarfuratok száma egyezzen, a furatok osztókörének, az
agyfuratnak, a túllógásnak is mind meg kell felelnie. (Sárvédo alól
kilógó gumival külföldön is megállítják az autót. A kocsi addig nem
mehet tovább, míg a tulaj nem hoz a lemez alá féro gumikat.)
Nem látványos, de a hangjával feltuno a sportkipufogó rendszer.
Átmegy a vizsgán, ha nem túl hangos, az európaival összhangban
lévo magyar szabályok szerint ugyanis az utólag felszerelt
kipufogórendszer nem lehet hangosabb a gyárinál. Más hangú
lehet, de zajosabb nem. A vizsgán csak akkor buktatják meg a
zajosnak tuno kipufogóval szerelt autót, ha a kipufogódobok
megkapták a H vagy E jóváhagyási jelet, ami bizonyítja, hogy a
terméket engedélyeztették és az megfelel az aktuális
szabványoknak.
Kedvlt tuningfogás a játék a lámpák színeivel. Minden a mattított
és fehér indexekkel kezdodött, ma viszont már bármit kapni
bármilyen színben, akár szürke fényszórót is. A vizsgán a
megfelelo színu és ereju fénykibocsájtát nézik. Rossz színt, vagy
fényerot a bura és a mögé szerelt izzó is okozhat. Ha nem tetszo
a fény, a vizsgán a bura és az izzó E vagy H jelét keresik, a jelölés
mentes és a festett darabokat ki- és leszereltetik. A rendorök az
utcán inkább csak a feketére festett burákért szólnak. A lámpák
számát is vizsgálják, elöl 2 tompított és 2 vagy 4 távolsági
fényszóró lehet bekötve, ködlámpából 2-t lehet felszerelni elore és
hátra egyaránt. Ha hátra egyet szerelnek, annak a helye a bal
oldalon van, de nem lehet a féklámpa mellett. Minden utólag
felrakott világjtótest muszaki vizsgáján megkövetelik az E és H
jelet.
A külso díszítoelemeknél és a spoilereknél a szabály szerint a
felszerelés után az autó hossza és szélessége nem módosulhat öt
százaléknál nagyobb mértékben. A sárvédonek takarnia kell a
gumit. További követlmény, hogy a felszerelt idomok nem
fokozhatják baleseti sérülésveszélyt.
A belso tér módosításába lényegében nem szólnek bele a
szabályok. ülést lehet cserélni, az egyetlen feltétel, hogy az új is
állítható legyen. A kormány szintén cserélheto, feltétel, hogy
legyen mubizonylata, és hogy a mérete tíz százaléknál nagyobb
mértékben nem térhet el az eredetitol. A kormány jóváhagyása
biztonsági szempontból szükséges, balesetnél nem törhet, csak
görbülhet.
A látható változtatások után jöhetnek a láthatatlanok. Elméletileg
az autó teljesítményét 10 százaléknál jobban növelo minden
beavatkozáshoz engedélyt kell kérni a KF-tol. A kocsi valóságos
teljesítményét azonban sehol sem mérik, így nem derül ki a
változtatás. A KF engedi a csiptuningot, a vizsgán sem buktat meg
csiptuningolt autót, mert a tapaszatalat szerint a
programvariálással 10 százalékon belül marad a
teljesítménynövekedés. Lényegében a motor tartaléka szabadul fel,
egyetlen feltétel, hogy az emissziós eloírásokat teljesjtse az autó.
A futómu átépítésének, keményebb, sportosabb rugók és
lengéscsillapítók beszerelésének két akadálya lehet. A kocsi
megbukhat a muszaki vizsgán, ha nem állja ki a lengéscsillapító
vizsgálatát. A rázógépen a legkisebb megmaradó talperot mérik, s
addig nincs baj, amjg a kerék a földön marad. Amint elpattog a
kocsi, nem kap pecsétet a forgalmijába akár tuningolt akár csak
rossz állapotú a futómuve. A ásik bukási lehetoség a fékpadon
érhati a tuningolt futómuvu kocsit. A feszesebb hangolású
futómutol megváltozik a karosszéria fékezéskori bólintásának a
mértéke, ez zavarhatja a fékero-szabályozót, amely blokkolásig
fékezheti a hátsó tengely kerekeit - blokkolásgátlós kocsiknál
nincs bukásveszély. A vizsgahelyek többsége pedálerot, nem elso-
hátsó fékhatást mér. A kocsik többségénél állítható a fékero-
szabályozó, szakszervízben az új futómujellemzoknek megfeleloen
kell beállítani, így elkerülheto a bukás.
A fék átépjtése engedélyköteles, a KF akkor ngedélyezi, ha a
fékeroelosztás nem változik meg, azaz fékezéskor megmarad a
gyári egyensúly az elso és a hátsó tengely között. Egyetlen
feltétel ekkor is, hogy csak E vagy H jellel ellátot alkatrészeket
használjanak fel.
