Leírok pár érdekességet, amit megfigyeltem a tanulók észjárásában
...
Rettentően félnek a lefulladástól - ez számukra a No.1 hiba
... hiába magyarázom, hogy néhány lefulladástól még simán meglehet a vizsga
- és hogy van jópár olyan dolog, ami miatt sokkal könnyebben megbukhatnak - akár vezetéstechnikai természetű is (pl. kinyomott kuplunggal kanyarodás).
A sárgától is iszonyodnak
- mármint a zöld után következőtől, nyilván. Tudom amúgy, hogy csak idő kérdése, és emiatt valaki belénk jön majd hátulról
- mert néha szó szerint satut nyomnak, olyankor is, amikor TELJESEN esélytelen lenne a megállás a lámpa előtt (mondjuk abban a pillanatban vált sárgára, mikor épp odaérünk).
(Vigyázzon erre mindenki - ne akarjatok pont tanulókocsi mögött "átslisszolni" a sárgán, mert ez veszélyes játék!)Valamiért kivétel nélkül (!) azt hiszik, hogy ha STOP-tábla van, de nincs felfestve a megállás helyét jelző vonal, akkor
a tábla vonalában kell megállni
... Hogy EZT honnan veszik (holott a KRESZ-tanfolyamon tutira nem így tanulják), azt elképzelni sem tudom
! Már én sem így tanultam, 1990-ben - HOGY élhet ilyen makacsul a fejekben (17 éves gyerekek fejében is!) ez a réges-régen megváltozott szabály? (A ma hatályos KRESZ szerint, ugye, csak akkor kell a STOP-tábla vonalában megállni, ha azt vasúti átjáró előtt helyezték ki.)
Irtóztató csőlátásuk van
- és ez a cső
lefelé irányul
- értsd: az autó előtti úttestet, a következő 5...15 (maximum!) métert fixírozzák veszettül. Ami ezen kívül van, azt kvázi nem látják
... ezermilliószor tesznek erről tanúbizonyságot, mikor pl. az utolsó pillanatban veszik észre, hogy a sáv amiben autóznak, véget ér; mikor ugyancsak az utolsó pillanatban fékeznek egy marha nagyot a piros lámpa előtt; stb stb stb. Persze, erről igyekszem őket lenevelni, ahogy csak tudom - de ne tudjátok meg, milyen nehéz
... tényleg mintha oda lenne ragadva a tekintetük, a közvetlenül a kocsi előtti útszakaszra! Hallottam egy kollégáról, aki ez ellen azt a módszert alkalmazta, hogy betett a műszerfalra, a szélvédő aljához egy karton csíkot, ami kitakarta a kocsi előtti kb. 15 métert
... az elején ettől totál begörcsöltek a tanulók, viszont aztán nagyon hamar rájöttek, hogy jééé, így mennyi mindent észrevesznek sokkal hamarabb
Majdnem mindegyikük közös hibája, hogy mikor már a kocsi vezetését nagyjából elsajátította, elkezdi azt hinni, hogy ő már vizsgaérett
... na, ilyenkor szoktam beiktatni a
kijózanító órát 
... ami olyasmikből áll, hogy pl. beviszem őket helyekre, ahol egy kereszteződésben nem lehet egyenesen tovább haladni, mert behajtani tilos tábla van - 10-ből 9 (!) nem veszi észre: ilyenkor várok az utolsó pillanatig, és a végén nyomok egy rohadt nagy féket
... és hasonlók. Ez az óra mindig nagy meggyőző erővel bír
