KRESZ mágia - tisztázatlan helyzetek és esetek

[Palaczk]

Párhuzamos közlekedés esetén az egymás melletti elhaladás nem minősül előzésnek. Sokadszor futjuk meg ugyanazt a kört. Előbbre járnánk, ha azt tisztáznánk: a magyar KRESZ szerint mi számít párhuzamos közlekedésnek és mi nem.

Nem szükséges. Amit te itt a végtelenségig idézgetsz, az egy fogalom-meghatározás, a KRESZ függelékéből. Ezzel szemben áll egy konkrét KRESZ bekezdés, amely meghatározza, hogy milyen esetben szabad elhaladni jobbról a másik jármű mellett. Tehát még ha el is fogadnánk, hogy "párhuzamos közlekedés esetén az egymás melletti elhaladás nem minősül előzésnek", akkor sem "haladhatnánk el" szabályosan, jobbról, autópályán, a másik jármű mellett- ugyanis ennek a lehetőségét a KRESZ a lakott területre korlátozza.

[Palaczk]

De azt is meghatározza, hogy a párhuzamos közlekedés esetén az egymás melletti elhaladás nem minősül előzésnek. Azt viszont nem határozzam meg mi a párhuzamos közlekedés. Azt egy korábbi posztban Te is elismerted, hogy amikor a sávok telítettek, és hol egyik, hol másik halad gyorsabban, akkor az nem számít előzésnek. Szerinted melyik KRESZ szabály teszi ezt lehetővé, és hogyan tesz különbséget a telített és nem telített sávok között?

Ezt írtam neked, tegnap este...

És hogy miért az összefüggő kocsisorok kialakulása (=torlódás) az egyetlen olyan szituáció, amelyben mégis el szabad haladni jobbról, autópályán, egy másik jármű mellett, arra ez a KRESZ-bekezdés a magyarázat:

"(5) Ha a forgalom sűrűsége folytán a forgalmi sávokban összefüggő járműoszlopok alakultak ki, forgalmi sávot változtatni csak abban az esetben szabad, ha a vezető bekanyarodásra vagy megállásra kíván felkészülni."

Vagyis ebben a szituációban a (szabályos) előzés eleve kizárt.

Ember, ha ennyire ráérsz, legalább olvasd végig, amit neked írnak, és ne kérj utólag számon olyasmit, ami már megtörtént.

[Kookaburra]

Az a te bajod, ha szerinted ez, a függelékben található definíció "erősebb", mint azok az idézett passzusok, amiket én írtam - mellé téve még a nemzetközi gyakorlatot is.

Hagy már ezt a nemzetközi gyakorlatot! Még az EU-n belül sem egységes a KRESZ, minden ország a saját rendelkezéseit használja. Mert a definíció az alapja mindennek. A régi (1976 előtti) KRESZ-ben nagyjából úgy definiálták a lakott területet, hogy "legalább az egyik oldalon házakkal folyamatosan beépített terület". A mostani definíció ettől jelentősen eltér. A passzusok lehetnének ugyanazok (azok is változtak) az alkalmazás mégis erősen függ a definíciótól.

[Kookaburra]

Nyilván... mert kaptál egy választ a kérdésedre, amit nem tudsz érdemben cáfolni.

Érdeklődve várom az "ellenérvedet" arra az általam idézett KRESZ-passzusra, mely egyértelműen leírja, hogy -párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten- csak lakott területen belül szabad jobbról elhaladni a másik jármű mellett 

Leírja, hogy ott szabad. Azt sehol nem látom, hogy csak ott szabad, ezt csak Te teszed hozzá.

[Kookaburra]

Nem szükséges. Amit te itt a végtelenségig idézgetsz, az egy fogalom-meghatározás, a KRESZ függelékéből. Ezzel szemben áll egy konkrét KRESZ bekezdés, amely meghatározza, hogy milyen esetben szabad elhaladni jobbról a másik jármű mellett. Tehát még ha el is fogadnánk, hogy "párhuzamos közlekedés esetén az egymás melletti elhaladás nem minősül előzésnek", akkor sem "haladhatnánk el" szabályosan, jobbról, autópályán, a másik jármű mellett- ugyanis ennek a lehetőségét a KRESZ a lakott területre korlátozza.

Te magad írtad, hogy telített úton az egyes sávokban az járművek elhaladhatnak egymás mellett, akár jobbról, akár balról. Arra szerinted melyik KRESZ szabály ad kivételt. Mert ha elfogadnám amit állítasz, akkor arra is vonatkozna a jobbról előzési tilalom.

[Palaczk]

Leírja, hogy ott szabad. Azt sehol nem látom, hogy csak ott szabad, ezt csak Te teszed hozzá.

... na, jól van, itt a vége 

[Kookaburra]

Ezt írtam neked, tegnap este...

Ember, ha ennyire ráérsz, legalább olvasd végig, amit neked írnak, és ne kérj utólag számon olyasmit, ami már megtörtént.

Áruld el, hogyan lehet a sávváltási korlátozásról (amennyiben az alábbi idézetre céloztál) arra a következtetésre jutni, hogy innentől kezdve már nem jobbról előzés, hanem elhaladás? Mert az általad idézett pont csak ennyit mond, semmi többet.
"(5) Ha a forgalom sűrűsége folytán a forgalmi sávokban összefüggő járműoszlopok alakultak ki, forgalmi sávot változtatni csak abban az esetben szabad, ha a vezető bekanyarodásra vagy megállásra kíván felkészülni."

[Kookaburra]

... na, jól van, itt a vége 

Kifogytál az érvekből? Pedig kíváncsian vártam, szerinted hol engedélyezi a KRESZ a telített úton a "jobbról előzést", és hogyan tesz különbséget a szabad haladás és a dugó közeli állapot között. Felhívom a figyelmedet, hogy az "összefüggő járműoszlop" esetén csak a sávváltás kerül korlátozásra (de még az sincs teljesen tiltva, csak feltételhez kötve), más  következmény (előzésre, elhaladásra) nincs.

[Kookaburra]

Köszönöm, nincs rá szükség 

Úgy érted már nincs? Mert ha korábban nem lett volna rá szükséged, akkor fel sem tetted volna a kérdést.

[Kookaburra]

Attól, hogy az előzési szándékomat balra irányjelzéssel, és dudálással jelzem (szabályosan, a KRESZ alapján). Meg attól, hogy tőle jobbra vannak sávok.............

Ha addig nem jött rá, hogy szabálytalanul halad, semmi sem garantálja, hogy ettől majd rá fog jönni, bár nem kizárt. No és mi van, ha mégsem jön rá? Akkor addig mész mögötte dudálva, indexelve (bár az kicsit hülyén néz ki, ha valaki balra indexel, miközben csak a szalagkorlát van mellette balról), amíg az útjaitok el nem válnak egymástól?

[micila]

Nem szükséges. Amit te itt a végtelenségig idézgetsz, az egy fogalom-meghatározás, a KRESZ függelékéből. Ezzel szemben áll egy konkrét KRESZ bekezdés, amely meghatározza, hogy milyen esetben szabad elhaladni jobbról a másik jármű mellett. Tehát még ha el is fogadnánk, hogy "párhuzamos közlekedés esetén az egymás melletti elhaladás nem minősül előzésnek", akkor sem "haladhatnánk el" szabályosan, jobbról, autópályán, a másik jármű mellett- ugyanis ennek a lehetőségét a KRESZ a lakott területre korlátozza.

A vonatkozó hatályos jogszabály (KRESZ)   érvényes a Magyarország mint lokalitás határain belül.Íme.
"I. RÉSZ

Bevezető rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §1 A rendelet Magyarország területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza.
Fogalmak

2. §2 A rendeletben alkalmazott egyes fogalmak meghatározását az 1. számú függelék tartalmazza.
II. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak
c) Előzés: járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás. Párhuzamos közlekedés esetében a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek."
Ez teljesen független attól ,hogy szabályalkotó a rendelet melyik részében szerepelteti.

[Kookaburra]

Úgy érted: megjelent egy másik, ellentétes értelmezés? Mert ennyi történt.

Úgy értem Korta Károly definíciója ellentétes a hatályos KRESZ szabályokkal. És egy KRESZ tankönyv esetében ez eléggé el nem ítélhető.

[bepi81]

Ha a biztonságos követési távolságban vele azonos sebességgel haladsz mögötte, akkor honnan tudná, hogy az utadban van?

Onnan, hogy egy perccel előtte még nem volt mögötte, tehát, az gyorsabban közlekedett nála. Az azonos sebesség csak addig áll fenn, amíg Ő el nem engedi az őt megelőzni kívánó autóst.

[bepi81]

Ha jól értelmezed azt amit idéztél, akkor már választ is kaptál a kérdésedre, de segítek: amennyiben valaki az utolsó egy sorban, az nem azt jelenti, hogy előbb-utóbb ne kerülhetne sorra.

Van ám magabiztosságod... meg egód... 

[Kgabe]

Elképzeltem, ahogy kukabúra meg mici ülnek egy bíróságon, közlekedési szabálysértés miatt, a bíró meg veri a fejét a falba