Jajj, ezt a sztorit még nem is meséltem, pedig elég jó
...
Ugye, a Camryt pár hónapja erdélyi barátném használja. Nos, egy szeptemberi estén felkerekedtek, bementek a városba bulizni. Az első megálló egy barátnője lakásán volt, ahol is neki sikerült annyi jóféle házipálinkát magába öntenie, hogy átmenetileg harcképtelenné vált
... Úgyhogy lefeküdt aludni, a többi lány meg elindult a buliba, a Camryvel. Egyikük nem iszik, ő vezetett. Megérkezve a szórakozóhelyre, elmentek táncolni; a táskáját (benne a kocsikulccsal) a lány az asztaluk alá rejtette.
Hát ez nem volt elég, mert mire visszaértek, táska sehol
... Na, ekkor kezdtek betojni, hogy így ugye a kocsikulcs a tolvajnál, a Camry ott áll kinn az utcán, mi van ha beazonosítja és elviszi
... Hívták a rendőröket.
És ezt követte a sztori fénypontja, amikor is a fél nagyváradi rendőrséget az én ezeréves Toyotám tartotta munkában
... Három (!) járőrkocsi jött ki - az egyik odacövekelte magát a Camry mellé, és órákon át ott álltak, vigyáztak rá; a másik kettőbe beült a négy lányból kettő-kettő hátra, és nekiálltak a környéken cirkálni, kérdezősködni, embereket igazoltatni, keresni a tolvajokat. Ez zajlott több órán át... De sajnos eredménytelenül.
Úgyhogy a rendőrök végül az egyik autóval elmentek (közben újra bebootolt
) barátnémért, őt hazavitték a másik kocsikulcsért, majd vissza a Camryhez. Ahogy már írtam: az első rendőrautó ezalatt végig ott állt és vigyázott a kocsimra.
Szerencsére amúgy a tartalékkulcsot lopták el - az eredeti megmaradt. Sajnáltam volna, mert csak egy van belőle.
Na, hát így fest a "nagyváradi rendőrség szolgál és védi az öreg, magyar rendszámú Toyotát" című történet
