Nekem az rémlik, mintha "izgalmas" formát is mondtál volna valamikor, ezért nem javasoltam Toyotát, mert azért a Verso/Corolla/Avensis vonal minden, csak nem izgalmas (hiába van nekem is ).
De ha már említettél Accordot, akkor ugyanúgy ott az Avensis is - abból is létezett 2.4-es a II. generáció végéig.
Avensis dízelből talán a legproblémamentesebb a 126 lovas 2.0 volt a 3 motor közül.
Ha nem kell a nagy tér, és van már Hyundai-tapasztalat, akkor ott van belőle az ix20-as, nekem tesztvezetésen bejött.
Ha pedig különcködni akarsz - Toyota vonalon maradva - ott az Urban Cruiser, Iq (ha tényleg csak városba kell), illetve picit korosabb, de garantáltan meg fognak bámulni vele az utcán, a régebbi Scion Xb:
Nem feltétlen a forma kell izgalmas legyen, csak legyen valami szerethető az autóban. Valós igényem viszonylag kevés a kocsira, nem is szeretnék vele semmit kifejezni a világnak, csak jó érzés legyen beleülni, és ne legyen rossz ránézni se
....és itt Svájcba a szomszéd se fogja megcsodálni, bármit is veszek, magamnak veszem. Szembe az embernek van egy Lamboja, mögöttünk lakónak Ferrarija, de az valami csóró lehet, mert "csak" sárga F360ra volt pénze
Szóval a motorozás megtanított, hogy ne legyek annyira igényes az autóra, hiszen az csak egy fedett kényszerközlekedési eszköz. A Corollámat szerettem, mert keveset fogyasztott, és megbízható volt. Az mx5-öt szerettem, mert hátul hajtott, és lecsukós teteje volt. A Passatot szerettem, mert nagyon kényelmes volt, és 4x4 volt, és ordenáré nagy nyomatéka volt. A Superb nagy csalódás volt, abból csak a dsg, a jó hifi, meg a hely hiányzik így utólag.
Gyerek egyenlőre nincs, ketten járunk anyával, vagy én egyedül. Sok csomagtartó se feltétlen muszáj, mert 2-3napokra járunk haza. Évente kétszer megyünk hosszabb időre, de arra ott a hátsó ülés, meg van tetőboxom. De igazából otthon is van ruhánk, tehát a szuveníreken kívül nem nagyon viszünk semmit. És most már senkit. Telekocsizás mondjon le. Késős, magyarázós, végigdumálós, lószaroscipőjű büdösszájú, büdöshónaljúak miatt megutáltam. Annyira nem kell a pénz, hogy 10-12órán át szagoljak valakit, inkább picit ritkábban megyünk. Már nem hirdetek, csak a bevált, már megismert, korrekt emberekkel utazok. (de azok se érdekelnek annyira, hogy miattuk multivan méretosztályt vegyek.)
Sciont Svájcba nem hoztak, nem láttam még, pedig régebben (7-8éve) nagyon rá voltam kattanva, meg is néztem ötöt. Lapátét meg négy törött-összegányolt eladót példányt, aztán lemondtam róla, maradt a Cori.