Gondolkodtam, hogy ide írjam-e, vagy a beszélgessünk topicba...
elment a Primera. Nem ez a meglepő, hanem, hogy gyakorlatilag a meghirdetéstől számított 1 nap alatt...
Egy P12 Primera Wagon... ami ronda, lenézett, és alulértékelt a használtautó piacon. Mert kicsit Renault is...
Szóval, az úgy volt, hogy a COV jött, így a Nissannak mennie kellett. Nem siettem el a hirdetést, mert amíg a COV apróságai (pici hibák javítása, kötelező szervíz, folyadékcserék, karbantartások) el nem készülnek, jó, hogy ott van a "tepsi" járkálósnak.
Ráadásul, az asszony is kijelentette, hogy sajnálja a Nissant, mert megszerette, mert nagy, kényelmes, kulturált autó, amivel különösebb gondunk sincs.
Azonban, az előítélet élt bennem, hogy vajon a típus megítélése miatt mennyi idő alatt fogom tudni eladni, ráadásul, messze nem a kínálat aljára lőttem be az vételárát (250e Ft-tal az általam fizetett összeg felett!), így jobbnak láttam még most, időben feltenni a hirdetést, hadd ízlelgessék az érdeklődők. Ez volt múlt vasárnap. Aztán hétfő délelőtt jött a telefon, hogy "megvan-e még az autó?". Mondtam, hogy igen, megvan. "Az jó, de vajon hétvégéig is meglesz, mert én csak akkor tudok menni érte." Mondom, nem vagyok jövőbelátó és azé lesz az autó, aki először jön és megegyezünk és kifzeti. Javasoltam, hogy pénteken hívjon fel, ha még megvan, szombatig tartom neki. "Rendben." - hangzott. Így is lett.
Szombaton eljött a vevő 3-ad magával. Egerből. Suzuki szervizben dolgozik szervizvezetőként, van neki egy P10-es Primerája (még a japánban gyártott), korábban két Mitsu Galantja is volt, szereti a japán autókat. Körbenézték a Primerát. Egymásra néztek. "Jó? - Jó." Ennyi volt. Mondom, menjetek, próbáljátok ki. "Nem szükséges, bízom benned. Hétfőn úgyis megy az emelőre átnézésre. Igazából az autóért jöttünk."
Bakker, ez csak nekem fura, hogy szó szerint csak megnézték, és megvették próba nélkül?
Persze, az autó szép és mondtam is, hogy mindene megfelelően működik, legyen az klíma, vagy bármelyik elektronikus berendezése, de én eladóként próbáltam győzködni, hogy próbálják ki... olyan furán jött ki az adott szituban. A motorháztetőt felnyitották, körbefuttatták a tekintetüket, majd lecsukták. "Ez olyan, amilyennek lenni kell." - hangzott.
Az autóban 270500km van, valósan. Nem eszik olajat, vizet, váltója rendben, körben gyári fény, de a fényezésen vannak kisebb prezúrok. Azonban, ezek ellenére mind a festés, mind a lakkréteg egységes, nem hámlik sehol. Fékek rendben, futóműben minden szükséges dolog cserélve. Egy korrekt állapotban lévő, ténylegesen normálisan szervizelt, ténylegesen garázsban tartott autó. De használva volt, nem vitrinben tartottuk.
És itt jön be az általam ismételgetett racionalitás: Ha egy 20 éves autó JÓ állapotban van (értsd: nincs kókányolva, de rendszeresen szervizelték és nem lakták le), akkor az gyorsan és árában eladható. Mindegy, hogy ronda, vagy Renault-tulajdon. Mindegy, hogy a használt piacon mennyire alulértékelt és mindegy, hogy a használtpiaci ára 300e és 1,5Millió Ft között mozog. Az enyém 850-ért ment el. És ezzel az autóval az új tulaj is jól járt, mert nem hulladékot vett rakat pénzért. Sajnálom, hogy meg kellett válnunk ettől az autótól, de örülök, hogy egy hasonlóan racionálisan gondolkodó emberhez került.