Ugyan már, music. A csúcsteljesítményből és -nyomatékból egész jól lehet következtetni arra, hogy hogy megy az adott autó. Egyébként sem értem a hozzászólásaidat a témában. Senki nem beszélt lámpától gyorsulásról meg ilyen hülyeségekről. Senki nem beszélt arról, hogy ne lehetne túlélni az autózást egy gyengébb autóban. Ezek olyan frankó kis vitaszító reakciók
...
Arról beszéltem, és akárhogyan is forgatjátok, akkor is nekem van ebben igazam, hogy az erőtartalék, egy meglehetősen széles skálán belül, nem fölösleges. Ezt úgy kb. minden, vezetéstechnikával többé-kevésbé hivatásszerűen foglalkozó szakember elismeri. Az, hogy gyengébb autóval is lehet közlekedni, mindezt nem cáfolja. Az, hogy néhány felelőtlen és/vagy éretlen emberre rossz hatással van az erős autó, mindezt szintén nem cáfolja. Pofon egyszerű dologról van egyébként szó. Már bocs, de egy hülyeséget ragoztok, úgy leginkább a vita kedvéért
... Én a magam részéről befejeztem.
Egyrészt, a görbéket illetően azért volt némi irónia is a szavaimban. Bár - azért egy dízelnél nagyon nem mindegy, hogy már 1200-1300 táján elkezd-e rendesen húzni, vagy csak valamivel 2000 alatt.
Másrészt az erőtartalék olyan, mint a pénztárcád. Persze, hogy jobb érzés, ha tudod, hogy bármi történik veled, a bankban ott pihen még pár milliócska. De ha csak pihen, akkor az bizony felesleges, úgy is fogalmazhatnék, hogy sokan élnek máról holnapra, és élnek. Csak megszokás kérdése. Ha nincs erőtartalékod, akkor azt szokod meg. Pont ezért írtam példának a kispolákot, de írhattam volna, hogy a múlt század közepén fél Olaszországnak a Fiat 500 jelentette a családi autót. Innen nézve elég röhejes, hogy a Volvo XC70-ben vajon elég-e már 163 lóerő, vagy kell a 180 is (tudom, nem te írtad...)