van egy ismerős otthon a háza napelemről tölti éjjel a kocsit.
Valamit nagyon tudhat aki kiépítette a rendszert. Én eddig úgy tudtam, hogy a PV rendszer működéséhez szükséges a napsugárzás.
A PV rendszer által nappal megtermelt áram éjszakai töltésre való használatához pufferelésre van szükség. Pufferelés lehet akkumulátor ( jelenlegi technológiával soha nem térül meg) vagy a közüzemi hálózat (HMKE) . Magyarországon szaldó elszámolás van, ami az éves betáplált és vételezett áram különbsége alapján történik, és azt jelenti, hogy a RHD at a többi fogyasztó fizeti. ( A HMKE ben termelt áram viszont gyakorlatilag csak korlátozottan értékesíthető).
A jelenlegi mások által fizetett RHD s rendszerben ( köznyelven szaldó) 12-15 év a megtérülése a HMKE nek. Tekintve, hogy a szaldó az EU s előírások szerint 2030 ig megszűnik, aki az idei nyáron nem termel az biztosan ráfizet.
A németeknél alapból magas az áram ára, és velünk ellentétben támogatott volt a beruházás, ezért szaldó nélkül is megtérül.
A támogatás és a nem egyenletes termelés ( éjszaka nincs) a németek rossz példa, hatalmas gond a stabil elosztás fenntartása.
A naperőművet egyéb megújulókkal kell kombinálni (szél, víz, biomassza... ) és egészséges egyensúlyt kell kialakítani közöttük.
Persze nálunk ez csak elméleti, a kötelező kvótát le fogják tudni közintézményekben és kiválasztott cégek farmjain. A fő csapásirány az atom, abból elég sok ciklusra fussa.
Szélerőmű parkokat már több éve nem engedélyeznek Magyarországon.
Érdemes elolvasni környezeti hatástanulmányokat. Szélerőműveknél a termőterületből kivonás a probléma. Naperőműveket szerencsés esetben másként nem használható vagy rekultivációs területre telepítik. A növény és állatvilág megóvására meg vannak a kiforrott technikák, amiket nálunk be kell tervezni a farmok létesítésekor.
Az e gépjárművet még otthoni töltéssel is lehet gazdaságosan üzemeltetni. Tölteni átutazóként, vagy kis mennyiségben nem éri meg, mert akkor 1-1 töltésre nagyon nagy költség jut.
Szavazás
