Na a héten újabb kieli út volt, újabb bérautó.
![mosoly :)](https://forum.toyotaclub.hu/Smileys/set1_b/01_pofa.gif)
Úgy látszik az Opel lesz a keresztem, mert most egy Merivát kaptam.
Hát izé, nem nőtt a szívemhez. Kezdődött azzal, hogy a kartámasz használhatatlan, mert nem csak az alatta levő kézifékkar, hanem a váltó használatát is lehetetlenné teszi. Csak akkor meg minek van?! A gázpedál elég idegesre hangolt, ami a rövid első két fokozattal kombinálva megnehezíti a finom indulást (viszont a dupla kupplungolást meg segíti, ami az elektromos gázpedálok korában nem általános). Az ülés, a kormányzás, a rugózás átlagos, a váltó olyan opeles.
Az első dupla oszloptól viszont semmit sem látni bal előre, ami még a Prius után is megdöbbentő. A szélvédő ugyanis annyira meredek és elöl van, hogy még hajlongva is esélytelen az ember. A két keskenyebb oszlop szvsz így többet takar, mint egy szélesebb tenné. A motor a szokásos 1.6 100LE volt, elég hosszú ötödikkel (120km/h - 3000/perc). Elfogadhatóan megy, de nagyon hangos. Illetve a fogyasztása a nagy bódé miatt nem túl kedvező. Nálam 8,5 körül mutatott a gép, a Prius ennek 2/3-ával biztosan beérte volna (tudom, más kategória). Ja a csomagtartó. Alapvetően semmi probléma vele, de a kalaptartó egy vicc. Egy harmonika jellegű cucc, mint a régi Ikarusok ráncajtaja. Használni kényelmetlen, nem is néz ki jól. Nem értem, minek kellett ezt a megoldást használni. Az ablaktörlő (és az index is) még a hagyományos verzió, de picit fura a kezelése. Pl. szakaszosra állított hátsó ablaktörlő esetén nem lehet az első szélvédőt mosni, mert pont az ellenkező irányba kell húzni a kart. Ja és a külső tükrök túl kicsik.
Amikor elindultunk a sötétben, az tűnt fel, hogy hátra furán látok ki. Aztán másnap reggel vettem észre, hogy a jószág hátul le van fóliázva (a fekete autón nem tűntek fel este). Nappal nem volt zavaró, de szürkületben és éjjel igen. Nyilván minden megszokható de nekem továbbra sem gyerebe.
Ja és az előző Corsa indexében se a hármat villantás zavart, hanem a mikrokapcsolós megoldás, vagyis hogy a kar mindig visszatér alaphelyzetbe.