Autókeresés viszontagságai:
Kereskedésbe cimborával be, elkezdjük szemrevételezéssel felmérni az autó állapotát. Odajön a kereskedő csóka, az első kérdése: "Szét ne szedjük, hogy meg tudjátok nézni?"
Kicsit később mondjuk, hogy próbáljuk ki az autót. Jön a főkereskedő, beül, indít, tolat(na), erőteljes sípolás. Látja, hogy be van húzva a "kézifék", kapcsolgat mindent veszettül, rángatja a kis joystick-ot, de nem múlik el a sípolás, szitkozódik is, de menni kell, hát így elindul, hogy kitolasson. Szép lassan, de összejön a dolog... Eközben azon gondolkozom, hogy kellhet-e nekem az autó, vagy hagyjam, hogy így vigyen el minket próbakörre... Végül egy vánszorgós méter után megszánom, hogy a bal lába alatt lévő pedállal barátkozzon...
Próbakört egy másik helyszínen fejezzük be, ahol végigmérjük az autót. Semmi különleges érték, ami jó. Jön egy másik kiscsóka, hogy visszavigyen minket a kiinduló helyre az autóval. Szintén teli gázzal indul és rá se ránt, hogy be van húzva a kézifék. (Az autó még mindig esélyes, hogy tetszene, ezért őt is kisegítem a kézifék helyével.)
A naviból hiányzik az SD kártya. "Biztosan megvan az bent!" - mondja. Itthon nézem ismét a hirdetés fotóit, mire észreveszem, hogy nem olyan navi van a fotókon, mint amit az autóban láttunk. (Az autóban a "kisnavi", a fotókon meg a "nagynavi".)
Nekem innentől esélytelen a jószág. Ha még a helyszínen veszem észre, akkor akár láthattam is volna, hogy megy a verda behúzott kézifékkel pár száz métert...
Szóval a második autó megnézése után is folytatódik a keresés, pedig ennél már bizakodni kezdtem.
