De, elolvastam. Szerintem elbeszélünk egymás mellett. Van szakmai végzettségem elektronikában, és még villanyszerelést is csináltam pár helyen, ha már állandóan megkapom Tőled a fizikával példálózást. De nem gond, a lényeg a konstruktív véleménycsere
A felvetésemre szerintem nem kaptam választ, vagyis azt, hogy az említett inverter leállások milyen pitiáner okból vannak. Mindjárt megpróbálom kifejteni.
Az erőműveket úgy üzemeltetik, hogy a lehető legjobban kihasználják és illesszék a felhasználáshoz, erre kidolgozott módszerek vannak, ez biztos. Az atomerőmű alapból megy, igen (azt lehet legnehezebben indítani és leállítani), ehhez jön hozzá sorrendben a következő legtehetetlenebb típus, a széntüzelésű hőerőművek, majd a gáztüzelésűek, stb., vagyis a sor úgy folytatódik, minél könnyebb leállítani valamit. Amikor kell, akkor kapcsolják a következő fokozatot, de azt hogyan kapcsolják a rendszerre, hogy az előző követelményeket kielégítse? Kell a szinkronizálás, elég nagy pontossággal (frekvencia + fázis). Akkor minden következő fokozat szépen emel majd a feszültségen? Nem hiszem.Ezt Albertirsán nem oldhatják úgy meg, hogy ki-be kapcsolgatnak egy üzemelő gázerőművet, ez tönkretenné a rendszereket, amiknek a tranziens az egyik legnagyobb ellensége. Én erről beszélek: a terhelést kell figyelni, ahogy esik a rendszer feszültsége a terhelésnövekedés miatt, úgy lehet küldeni a generátorokat az erőművekben. Ahogy emelkedik a feszültség a terhelés csökkenése miatt, úgy lehet visszavenni a teljesítményt, és szükség esetén kikapcsolni először a könnyen leállíthatókat, aztán esetleg a nehezebben leállíthatókat. Tehát a rendszer feszültségének a megadott +-10%-ban tartása a cél a termelés-fogyasztás összehangolása által. Ez a "sima" napelemes rendszerekkel csak úgy nem oldható meg, hogy emelgetjük a feszültségek, aztán leállunk. De nem hiszem, hogy ezt az összehangolást ne lehetne elvégezni házi erőművek esetében, ebben az internetes stb. világban, vagyis ez a módszer, amit az előbbiekben felvázoltál, meg a cikk is ír, vicces, ha így működik: ha egy országos rendszerben ennél nem lennének kifinomultabb megoldások, akkor folyton áramszünetek lennének. De vannak, terhelésfigyelés, vagyis gyakorlatilag kis túlzással feszültségfigyelés, akár a hullámformát is lehet vizsgálni. Miért kell arra törekedni, hogy ha kell, ha nem, tolni kell kifelé az áramot (ehhez kell a fesz. növelés ugye), ha nincs terhelés, nincs szükség a rendszerben a megtermelt áramra? Értelmetlen a dolog így, erről beszélek.
Nyilván a legegyszerűbb a szigetüzem lenne, de drága az akku. Egy napelemet mindenképpen terhelni kell, nem lehet egyszerűen "lekapcsolni"? Tudtommal lehet.
Egyébként a dupla konverzió, vegyünk egy szigetüzemű napelemes rendszert, külső kapcsolat nélkül. Süt a nap ezerrel, abból csinálunk áramot, töltjük az akkukat is. Veszteséges az átalakítás, persze, de ez mi pluszt okoz akkor is, ha simán eldisszipáljuk? Semmit, de még HMV-re is lehetne fordítani, ha akarnánk. Amit a nap süt adott területre, abból az energiából tud dolgozni a rendszer, vagyis össz-rendszerszinten semmivel sincs több hőterhelés, mintha csak a nap sütné az adott területet. Amúgy pedig a hatásfokok javulni szoktak, és ha engem kérdeznek, valamennyi veszteség zokszó nélkül tolerálható azért cserébe, hogy önellátó az épület éjjel-nappal. Amúgy meg hatásfokban tudtommal pont a napelem áll a legalján, a többi rendszerelem kb. mind magasan felette van.
Egy ilyen funkcionalitás megvalósítható természetesen, csak nem konnektorba dugott ketyerével, a lakás hálózatához illesztése miatt. Rögtön a villanyóra után kell jöjjön a sorban.
Nyilván, mert egy végpontból nem lehet elvégezni a külső táp szabályzását, de ez már (bár nem jelentéktelen, de) részletkérdés. Törvény szerint a mért oldalon a felhasználó hozzányúlhat (vagy megbízhat valakit). Én is így raktam be a Fi-reléket, semmi gond nincsen belőle. Itt a törvényi / szolgáltatói szabályzás probléma, a műszaki oldalt kevésbe tartom problémásnak.